A Z generáció a ma használatos generációs felosztásban az ötödik olyan nemzedék, amelynek a tagjai velünk együtt élnek. Az Y generációt követik, zoomereknek is nevezik őket. A születésüket nagyjából 1996–2010 közé teszik a generációkutatók, ők az első valódi digitális bennszülöttek, akik együtt nőttek fel például az internet változásaival, lépést tartva, azonnal, induktív módon elsajátítva azokat, külső segítséget csak a saját korcsoportjuktól kapva. Globális alapélményeik közé tartoznak különféle terrortámadások, illetve a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus-járvány kockázatai, lokálisan pedig az EU-csatlakozás, melyekre válaszként a Z generációt a többfeladatos működés/feldolgozás (multitasking), az együttműködő és önszabályozó tanulás, a saját képességekben való bizalom és a praktikus szemlélet jellemzi, továbbá nagyra értékelik az egyén szabadságát és a formalitásmentességet, rugalmasságot egyaránt. Fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, jobbára konfliktuskerülők, szeretnek projektalapon, hibrid munkarendben (vagy távmunkában) dolgozni. A Századvég Kutatóközpont 2021-es, Magyarországra fókuszáló generációs felosztásában nagyjából a Z generációnak feleltethető meg a magyar társadalom mintegy 11 százalékát adó babzsákgeneráció (1995–2002). A Z generáció hazai tagjainál megfigyelhető a globálisan is erős Z generációs tudat jelenléte. Középosztálybeli identitással rendelkeznek, jövőorientáltak, vallástalanok, liberálisok, centristák és modernisták, erős individualizmusukhoz bizonytalan identitás társul. Az oktatás helyzetét és a környezetszennyezést társadalmi problémaként kezelik, szociálisan érzékenyek. Viszonylag szűk kapcsolati háló, az idősebbektől való távolságtartás jellemzi őket, társadalmi kapcsolataikat pedig egy időben élik meg a valós és a virtuális világban (second life). Minden korábbi generációnál nagyobb mértékben használják az internetet hétköznapi dolgokra (pl. bevásárlás). Hagyományos médiát szinte alig fogyasztanak, viszont a többféle közösségi platform együttes, folyamatos használata (always online életmód), a tudatos tájékozódás, az álhírekkel kapcsolatos érzékenység jellemzi őket. Előnyben részesítik a rövid, gyorsan fogyasztható, látványra épülő, interaktív tartalmakat (pl. YouTube shorts, Instagram-reels, TikTok-videók, mémek). Nagymértékben támaszkodnak a közösségi média hálózataira, ugyanakkor kevésbé bíznak benne az őket megelőző generációknál, akikkel nem szeretnek egy platformot használni, így például a Z generációs Facebook-használatra nagymértékű visszaesés jellemző, annak inkább már csupán passzív felhasználói, szemlélői. Médiaszorongók. Az alfa generáció követi őket.