A racionális elméleti leíráshoz kapcsolódik McGuire valószínűségi modellje (1960), amely a következtetések igazságát törekszik leírni a formális szerkezet állításainak igazságvizsgálatával. Eszerint a három állításból álló (fő-, mellékpremissza, konklúzió) szillogizmus következtetésének az igazsága azon múlik, mennyire tartjuk valószínűnek a fő- és mellékpremisszát.
A valószínűségi modell szerint a premisszák valószínűségének a szorzata adja a következtetés igazságát. Amennyiben annak az állításnak, hogy: „Aki sokat olvas, nagy tudós lesz”, viszonylag nagy valószínűséget tulajdonítunk (60 százalékost, tehát 0,6 értékűt), s annak, hogy: „Sokat olvasok”, szintén magas a valószínűsége vagy igazsága (90 százalékos, vagyis 0,9 értékű), akkor a konklúzió, mely szerint: „Nagy tudós válik belőlem” csupán e két érték szorzatának a valószínűségi értékével bír. Vagyis 54 százalék. McGuire szerint ezért igen kicsi a valószínűsége, hogy a konklúziók igazsága akár 60 százalék fölé vihető, hiszen az a premisszák igazságértékén múlik. Lásd még értelemre ható üzenet, meggyőző üzenet, meggyőzés levezetéssel.