Az új antropológia ismételten az emberre irányítja a figyelmet. Az ember olyan létező, akinek kötelessége, hogy a gondjára bízott világot gazdagítsa, a személyisége kibontakoztatásán keresztül hozzáadjon ahhoz az örökséghez, amelyet az őseitől kapott, és amelyet az utódainak kell továbbadnia. Ehhez olyan emberkép kialakítására van szükség, amelyik az embert nemcsak mint az anyagi világ egy részét, hanem az anyagi világból kitekintő, önreflexióra képes felelős létezőt mutatja be. Az új antropológia emberképe az embert egyszerre tekinti egyéni és közösségi létezőnek.
Az „új antropológia” kifejezés gyakran utal a 20. század második felében és a 21. században kialakult antropológiai gondolkodásra és kutatásra, amely új perspektívákat és módszereket alkalmaz az emberi társadalmak és kultúrák megértésére.
Az új antropológia gyakran összpontosít a következő témákra:
- Jog: Az antropológiai jogtudomány (legal anthropology) az emberi társadalmak jogi rendszereit és gyakorlatait vizsgálja kulturális perspektívából. Ez foglalkozik a jogi normák, a jogi döntéshozatal, a jogi konfliktusok, a jogi pluralizmus és más jogi jelenségek kulturális és társadalmi aspektusaival.
- Vallás: Az antropológiai vallástudomány (anthropology of religion) az emberi társadalmak vallási hiedelmeit és gyakorlatait vizsgálja kulturális perspektívából. Ez foglalkozik a vallási szimbólumok, a vallási rituálék, a vallási közösségek, a vallási változások és más vallási jelenségek kulturális és társadalmi aspektusaival.
- Erkölcs: Az antropológiai etika (anthropology of ethics) az emberi társadalmak erkölcsi rendszereit és gyakorlatait vizsgálja kulturális perspektívából. Ez foglalkozik az erkölcsi normák, az erkölcsi döntéshozatal, az erkölcsi konfliktusok, az erkölcsi pluralizmus és más erkölcsi jelenségek kulturális és társadalmi aspektusaival.
Az új antropológia tehát új perspektívákat és módszereket alkalmaz az emberi társadalmak és kultúrák komplexitásának és sokféleségének a megértésére. Az új antropológia segíthet jobban megérteni a jog, a vallás és az erkölcs szerepét és jelentőségét az emberi életben és a társadalmi változásban.