A kifejezést eredetileg a jogászokra alkalmazták, mint a társadalom mérnökeire. Roscoe Pound, a pragmatikus jogszociológia amerikai képviselője használja a fogalmat, szerinte a jogász a társadalmat formáló egzakt technikákat alkalmazó szakember. A jogászok általában nem szívesen értelmezték magukat a társadalom mérnökeiként, mivel tevékenységüket nem tekintették mechanikusnak és teljes egészében kiszámíthatónak. Mára a social engineering jelentése kibővült az alábbiak szerint:
- Szociológiai értelemben: A társadalmi mérnökösködés olyan folyamatokra utal, amelyek során egy társadalom vagy csoport struktúráját és működését tudatosan és szervezetten tervezik és alakítják. Ez magában foglalhatja a társadalmi normák, a politikai rendszerek, az oktatási rendszerek, az egészségügyi rendszerek és más társadalmi rendszerek tervezését és reformját. A társadalmi mérnökösködés gyakran összefügg a társadalmi változás, a társadalmi fejlődés, a társadalmi igazságosság és a társadalmi jólét céljaival.
- Informatikai értelemben: A társadalmi mérnökösködés olyan manipulatív technikákra utal, amelyeket a hackerek és a csalók használnak az emberek megtévesztésére és a biztonsági rendszerek megkerülésére. Ez magában foglalhatja a phishing, a pretexting, a baiting, a quid pro quo és más csalárd technikákat. A társadalmi mérnökösködés célja gyakran a személyes információk megszerzése, a hozzáférési jogosultságok megszerzése, a rendszerek megfertőzése vagy a csalások elkövetése.
Ezért a társadalmi mérnökösködés értelmezése nagyban függ a kontextustól és a perspektívától. Mind a szociológiai, mind az informatikai értelemben a társadalmi mérnökösködés összefügg a társadalmi viselkedés, a kommunikáció, a bizalom, a manipuláció és az etika kérdéseivel.