A kifejezés egy olyan pszichológiai jelenségre utal, amelyben az emberek a körülöttük élők útmutatását keresik ahhoz, hogy meghatározzák, hogyan kellene cselekedniük vagy gondolkodniuk egy adott helyzetben vagy helyzetről. A közösségi médiában a társadalmi bizonyítékot a tartalomra érkező interakciók számával vagy a követők számával lehet azonosítani, az elgondolás ugyanis az, hogy ha mások megosztanak valamit, vagy követnek valakit, akkor „annak jónak, hitelesnek kell lennie”.