A tabloid eredetileg olyan, utcán árusított populáris napilap megjelölésére szolgált, amely az átlagos lapméretnek a felét tette ki, így akár munkába menet, utazás közben is könnyedén olvasható volt. John Fiske meghatározása szerint a tabloid gyakran a magán- és a közélet metszéspontján elhelyezkedő témaszerkezetben, szenzációs vagy szkeptikus stílusban, populista hangnemben, a képzelet és a valóság, valamint a hírek és a szórakoztatás között elhelyezkedő sajtóterméket jelöl. A bulvárlap a hazai hétköznapi szóhasználatban az esztétikai és tartalmi alacsonyrendűség szinonimájaként él, annak ellenére, hogy egyedül ezt a laptípust nem sújtja a nyomtatott sajtót általánosságban jellemző visszaesés.
