A globális kapcsolódás, a gazdasági interakció fenntartása és kiterjesztése érdekében a nemzetközi szabványokat kell előnyben részesíteni a nemzeti vagy regionális szabványokkal szemben. A nemzetközi szabványok implementálása során a regionális vagy nemzeti szabványoknak nem szabad ellentmondaniuk az eredeti nemzetközi szabványnak. A szabványosítás a piaci igények által támasztott erőfeszítés, amely elősegítheti a társadalmi és gazdasági fejlődést és a gazdasági célokat. Ezért a szabványosítási gyakorlatoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt fél részvétele számára. Míg az ipar által vezetett szabványok a legjobb technológiai színvonalat és megoldásokat célozzák, a kormányoknak támogatniuk kell egy integrált környezet kialakítását a szabványok kidolgozásához. Az új technológiák jelenlegi fejlődése, különösen a mesterséges intelligencia, hatalmas előnyökkel járhat gazdaságaink számára a társadalmakban. Létrehozzuk az emberközpontú mesterséges intelligenciát, amely ösztönzi az innovációt és a növekedést a digitális gazdaságban. A dokumentum hivatkozott részeiben nagy jelentősége van a „standard” szónak, amelyet – jobb híján – „szabvány”-nak fordítunk. Komoly nehézséget okoz, hogy jelenleg a szabványok megalkotása és alkalmazása gyakran tisztán csak a szokásjogon vagy egyszerű gazdasági, piaci érdekeken alapul. Mindez kockázatossá teheti az egyre gyorsuló ütemben zajló nemzetek feletti, a teljes ipart érintő „szabványosítási” folyamatokat. Az új kommunikációs hálózatok, mint az internet, az új ember–gép együttműködés változást hoz magával az ipar számos területén. A 4.0 ipari forradalom közepén járunk: a modern IT-fogalmak, Internet of Things (IoT), Cyber-physical Systems (CPS) és az Internet of Services (IoS) csak néhány azok közül, amelyek alkalmazása ipari kontextusban jelenik meg rugalmasabb, innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, ezzel egy új üzleti modellt teremtve (González et al., 2018). Ebben a környezetben a szabványok, szabályzatok segítségével el kellene érni 1) a helyes információ jó helyre való érkezésének a megkönnyítését; 2) az információáramlás szabályozását és védelmét; 3) továbbá a technológia adaptálása és fejlődése kockázatának a szabályozását (Yan Lu et al., 2018). Jelenleg az erre vonatkozó hatékony (konszenzusosan elfogadott) szabványok vagy más szabályozási módok hiányoznak (Ruppert et al., 2018). Éppen emiatt folyik ezekben a pillanatokban is a vita arról, hogy valóban közzé lehet-e tenni azonnal a mesterséges intelligencia terén elért eredményeket, hiszen nagy a „nem békés célú” felhasználás kockázata. További veszélyt jelent, hogy ezeknek a szabályozásoknak a fókuszában sokkal inkább a hatékonyságnövelés, semmint maga az ember áll.
A szabványok olyan dokumentumok, amelyek specifikációkat, irányelveket vagy jellemzőket határoznak meg, hogy biztosítsák az anyagok, termékek, szolgáltatások és rendszerek megfelelő működését. A szabványokat gyakran hozzák létre szabványosító szervezetek, mint például az International Organization for Standardization (ISO), a European Committee for Standardization (CEN) vagy az American National Standards Institute (ANSI).
A szabványok mint szabályok több fontos funkciót töltenek be:
- Minőségbiztosítás: A szabványok meghatározzák a minőségi követelményeket és a teljesítményképességi jellemzőket, hogy biztosítsák a termékek és szolgáltatások megbízhatóságát, biztonságát és hatékonyságát.
- Kompatibilitás: A szabványok meghatározzák a technikai specifikációkat és az interfészjellemzőket, hogy biztosítsák a termékek és rendszerek kompatibilitását és cserélhetőségét.
- Információ és kommunikáció: A szabványok meghatározzák az információ formátumát és a kommunikációs protokollokat, hogy elősegítsék az információcsere és a kommunikáció hatékonyságát.
- Innováció és verseny: A szabványok meghatározzák az új technológiák és piacok fejlesztésének a kereteit, hogy elősegítsék az innovációt és a versenyt.
- Jogszabályok és szabályozás: A szabványok gyakran részét képezik a jogszabályoknak és a szabályozási rendszereknek, hogy elősegítsék a jogi követelmények betartását és a közérdek védelmét.
A szabványok tehát fontos szerepet játszanak a gazdaságban, a technológiában, a társadalomban és a jogban. A szabványok betartása és alkalmazása elősegítheti a minőség, a hatékonyság, a biztonság, a fenntarthatóság és a fejlődés előmozdítását. Ugyanakkor a szabványok kialakítása és értelmezése is összetett és dinamikus folyamat, amely összefügg a technológiai fejlődéssel, a piaci versennyel, a szabályozási politikával és a társadalmi értékekkel.