Az önszabályozás olyan folyamat, amely során az egyének vagy szervezetek önkéntesen és proaktívan irányítják és szabályozzák a saját viselkedésüket, tevékenységeiket vagy döntéseiket, hogy elérjék a céljaikat, megfeleljenek a normáknak vagy elkerüljék a negatív következményeket.
Az önszabályozás több formában is megjelenhet:
- Személyes önszabályozás: Az egyének önszabályozhatják a saját viselkedésüket, érzelmeiket, gondolataikat vagy motivációikat. Például, az emberek önszabályozhatják a saját étkezési szokásaikat, tanulási tevékenységeiket, érzelmi reakcióikat vagy időbeosztásukat. Az önszabályozás fontos szerepet játszik az egyéni jólétben, a személyes fejlődésben és a társadalmi alkalmazkodásban.
- Szervezeti önszabályozás: A szervezetek önszabályozhatják a saját tevékenységeiket, politikáikat, normáikat vagy gyakorlataikat. Például, a vállalatok önszabályozhatják a saját üzleti gyakorlataikat, etikai normáikat, környezeti hatásaikat vagy munkahelyi kultúrájukat. Az önszabályozás fontos szerepet játszik a szervezeti hatékonyságban, a vállalati felelősségben és a társadalmi felelősségvállalásban.
- Professzionális önszabályozás: Bizonyos szakmák, mint például az orvostudomány, a jog vagy a könyvvizsgálat, önszabályozási rendszereket hozhatnak létre, amelyek a szakmai normák, az etikai kódexek, a minőségi szabványok vagy a fegyelmi eljárások betartását szabályozzák. Az önszabályozás fontos szerepet játszik a szakmai integritásban, a szakmai fejlődésben és a közérdek védelmében.
Az önszabályozás tehát fontos szerepet játszik az egyének, a szervezetek és a társadalom működésében. Az önszabályozás képessége és gyakorlata befolyásolhatja az egyének és a szervezetek teljesítményét, jólétét és fejlődését, valamint a társadalmi normák, az etikai értékek és a jogi szabályok betartását.
Lásd még állam.