Habermas elmélete mellett az elmúlt évtizedekben született számos olyan leírása a nyilvánosságnak és a közvéleménynek, amely nem tartalmaz normatív elemet, nem fogalmaz meg normatív igényt. Szerzőik általában úgy gondolják, hogy a társadalomtudósoknak nem az a feladatuk, hogy leírják, milyen lenne a nyilvánosság, ha helyesen működne, hanem az, hogy leírják, miként is működik. Lásd még Heller–Rényi-nyilvánosságelmélet, jelzésnélküliség jelenség, kiszűrt jelzések elmélete, korlátozott társas jelzések elmélete, lépcsőzetes nyilvánosság, társas identitás elmélete, társasjelenlét-elmélet.