t

A televízió dominanciája az 1970-es évektől vált meghatározóvá, így előtérbe került a médiakritikai vitákban is. A különböző tudományágak – pedagógia, szociológia, pszichológia, esztétika – megalkották a televízióval kapcsolatos saját fogalomrendszerüket.

A kereskedelmi médiában általában licencszerződés keretében közvetített műsorszám, amelyben a játékosok és gyakran a közönség tagjai kérdésekre válaszolnak, vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a felajánlott nyereményt elnyerjék.

A telítődési küszöb fogalma az ismétlésekkel szembeni befogadási blokád veszélyére hívja a figyelmet. Az ismétlések számával az ismertség nő, egészen addig, amíg a megjelenések száma el nem éri a telítődési küszöböt.

A tematikus médiaszolgáltatás Magyarországon az a médiaszolgáltatás, amely lineáris médiaszolgáltatás esetében a napi műsoridő, lekérhető médiaszolgáltatás esetében a közzétett műsorszámok összesített időtartamának a 80 százalékában egymáshoz hasonló tematikájú műsorszámokat tesz közzé, mint például a hír- és politikai tájékoztató műsorszámok, a kiskorúaknak szóló műsorszámok, a sportműsorszámok, a zenei műsorszámok, az ismeretterjesztő műsorszámok vagy a valamely életmódot bemutató műsorszámok.

A fikciót a tényekkel ötvöző műfaj szülőatyja Arthur Hailey író, ám a fogalom a hírgyártási gyakorlat felől is életre kelt. Amennyiben a hírszolgálat a több forrásból megerősített információkat valamely szereplő valóságot nélkülöző elképzeléseivel keveri, úgy létrejön a faktum és a fikció egyesítése, a „fakció”. A hírekkel való szórakoztatásban érdekelt adók műsorgyártási gyakorlatában kifejezetten a befolyásoló szándék érvényesítésének az egyik sajátos eszköze. Kimutatása az alaphírek bizonyításával és a fikció feltárásával hiteles.

A termékké válás, avagy kommodifikáció (angolul: commodification) a gazdasági és társadalmi folyamatok azon jelensége, amelynek során korábban piaci értékekkel nem bíró javak, tevékenységek, emberi kapcsolatok vagy eszmék áruvá, vagyis pénzben kifejezhető csereértékkel rendelkező termékekké alakulnak át. A fogalom eredetileg a marxista gazdaságelméletből ered, amely szerint a kapitalista rendszer hajlamos mindent – az emberi munkától a szellemi értékekig – anyagi értékké alakítani, s kizárólag piaci viszonyok között értelmezhető áruként kezelni.

Egy, a kínai ByteDance nevű vállalat tulajdonában lévő videómegosztó közösségi hálózat, minden idők egyik leggyorsabban növekvő közösségimédia-platformja. A Z generáció által kedvelt alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimum tizenöt másodperces, maximum tízperces videókat töltsenek fel a platformra: rövid tánc-, szinkron-, komédia- és karikatúraprodukciók készítésére szolgál.

A tiltakozó művészet a gerillaművészet és az utcaművészet „rokona”, egyértelműen politikai esztétikummal, eszközkészlettel, töltettel, üzenettel és figyelemfelhívó, társadalomjobbító szándékkal rendelkezik, különféle aktivista és társadalmi mozgalmak (részvételi) művészeti produktuma, melynek célközönsége a civil befogadó.

Az internetes szlengben elterjedt informális mozaikszó, az angol „too long, didn’t read” (magyarul: „túl hosszú, nem olvastam el”) kifejezés rövidítése, amivel a közösségi hálózatok és online fórumok felhasználói azt szándékoznak kifejezni, hogy egy adott tartalom vagy bejegyzés olyannyira hosszú, hogy nem éri meg időt fektetni az elolvasásába. Legkorábbi előfordulását 2003-ra datálják, 2013 óta pedig az oxfordi szótár online szókészletében is szerepel.

A digitális, internetkommunikáció jellemzője: sokan, sokakhoz tudnak valós vagy rövid idő alatt eljutni. Jelentős mozgósító ereje van, például internet segítségével szervezett megmozdulások (tüntetések, forradalmak, flashmobok, vagy akár az internetmigráció) esetében.

A digitális, internetkommunikáció jellemzője: sokan tudnak egyetlen, kiválasztott, célzott egyénhez eljutni. Jellemző esete az internetes fórumon a kommentelés, például a kommenteléssel végzett karaktergyilkosság.

Lasswell és Wright a tömegkommunikációs eszközök öt alapvető funkcióját különböztetik meg:

1) megfigyelés – a hírekkel, információkkal való ellátás feladata;