t

A tabloid eredetileg olyan, utcán árusított populáris napilap megjelölésére szolgált, amely az átlagos lapméretnek a felét tette ki, így akár munkába menet, utazás közben is könnyedén olvasható volt.

Leginkább a közösségi oldalakon, blogokon és hírportálokon használatos címke, amely bejegyzések, fotók, videók vagy azokban szereplő személyek megjelölésére, indexelésére, kategorizálására szolgál.

A közönség „utánozva” tanul, ami bizonyos automatizmusok érvényesülését feltételezi, akkor is, ha az ítélőképesség szerepe érvényesül, és a választási szabadság lehetősége adott.

Célzás; tartalmak eljuttatása olyan emberekhez, akik valóságos ügyfelekké válhatnak. Az internetes marketingkampány bizonyos célcsoportokra való irányítása.

A kifejezés egy olyan pszichológiai jelenségre utal, amelyben az emberek a körülöttük élők útmutatását keresik ahhoz, hogy meghatározzák, hogyan kellene cselekedniük vagy gondolkodniuk egy adott helyzetben vagy helyzetről.

A társadalmi célú reklám politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közcél elérése érdekében kíván – gyakran az egyéni és társadalmi normákat áthágó, szándékoltan ijesztő tartalmak bemutatásával – hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. Lásd még politikai reklám, reklám, hirdetés, közérdek.

1. A társadalomért felelős sajtó működési alapelve. Az Egyesült Államokban működő Commission on Freedom of the Press által rögzített és a Kongresszus, valamint a kormányzat által elfogadott szempontrendszer, amelynek kulcseleme, hogy a sajtó a mindennapi eseményekről teljes, hű, kimerítő és értelmes beszámolót készít olyan kontextusban, hogy lehetővé váljon azok megértése.

A társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility, CSR) jellemzően az üzleti tevékenységgel kapcsolatban jelenik meg: olyan üzleti modell, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy vegyék figyelembe a társadalmi hatásaikat, és vállaljanak felelősséget a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásaikért.

A kifejezést eredetileg a jogászokra alkalmazták, mint a társadalom mérnökeire. Roscoe Pound, a pragmatikus jogszociológia amerikai képviselője használja a fogalmat, szerinte a jogász a társadalmat formáló egzakt technikákat alkalmazó szakember.

A társadalmi problématérkép az amerikai Federal Communications Commission (FCC) 1960-ban elfogadott műsorpolitikai rendelkezésének az eredménye, amely új alapokra helyezte a közérdekű tartalomszolgáltatást.

Muzafer Sherif elmélete, mely szerint minden közlést már meglévő előítéleteink, véleményünk, tapasztalataink alapján értékelünk. Sherif koncepciója három kognítiv zónát (latitude) különböztet meg, amelyeket az elutasítás (rejection), az elfogadás (acceptance) és az el nem kötelezés (noncommitment) sávjaként definiál.

Deetz szerint a szervezeti kommunikáció nem más, mint egyszerű információátadás, amely diszkurzív zárlatot okoz, a kolonialista szemlélet dominanciáját eredményezi, eszközként pedig állandósítja a menedzserszemléletet.