Szerelvényhatás (Bandwagonhatás)
A szerelvény- vagy zenekocsihatást az Egyesült Államokban a transzkontinentális vonatokon figyelték meg: az a vagon, ahol zenekar játszott, mindig zsúfolásig megtelt.
Szerelvényhatás (Bandwagonhatás) Read Post »
A szerelvény- vagy zenekocsihatást az Egyesült Államokban a transzkontinentális vonatokon figyelték meg: az a vagon, ahol zenekar játszott, mindig zsúfolásig megtelt.
Szerelvényhatás (Bandwagonhatás) Read Post »
Geertz és Panofsky azt állítják elméletükben, hogy az emberek olyan lények, akik a jelentések saját maguk által szőtt hálójában vergődnek.
Szervezetek kulturális megközelítése Read Post »
Az elnevezés a média területén a közönség különböző fogyasztói szokásokkal rendelkező csoportokra való széttöredezettségét jelöli, illetve a közönség kereskedelmi szempontú felosztását.
Széttöredezettség (Fragmentáció) Read Post »
Mead szerint az emberek interperszonális kommunikációjában, illetve a különféle dolgokkal és eseményekkel kapcsolatos magatartásában meghatározó az azoknak tulajdonított jelentés.
Szimbolikus interakcionizmus Read Post »
Ernest Bormann elmélete szerint az egyének között megosztott képzettársítások egységes jelrendszerré, végső soron csoportformáló erővé alakulhatnak.
Szimbolikus konvergencia Read Post »
Baudrillard fogalma a világot helyettesítő modellekre, szimulációkra, hipervalóságra. A szimulákrum a konstruált, szimulált valóság világa, amelyben eltűnnek a valóság és a látszat közötti határok. Lásd még augmentált valóság, virtuális valóság.
A szlogen (angolul: slogan) egy rövid, emlékezetes és gyakran ritmikus nyelvi formula, amelynek célja valamely márka, termék, intézmény vagy politikai üzenet identitásának, értékeinek és célkitűzéseinek a tömör, figyelemfelkeltő kommunikációja.
(Olykor konkrét cél nélkül, időtöltésként) keresgél, kalandozik, időt tölt az interneten a közösségi oldalakon vagy a honlapokon. Lásd egoszörf.
Olyan videók vagy képek sorozata, amelyek huszonnégy órán át elérhetők egy adott felhasználó követői számára a Snapchaten, Facebookon vagy akár Instagramon.
A reagáló nem a saját álláspontját közli elsődlegesen, hanem egy korábban megjelent, többnyire őt személyesen támadó közleményre reagál, pontosít.
Szubmisszív kommunikáció (Kényszerített közlés) Read Post »