p

A helyesírás szabályozásával foglalkozó nyelvészek ironikus kifejezése a szabályoktól eltérő helyesírásra.

Tenyérszámítógép, zsebszámítógép. A desktop, laptop, palmtop sorozatban a legkisebb, tenyér nagyságú számítógép.

Jeremy Bentham jogfilozófus elképzelése, a „mindent megfigyelés” a 18. század végétől a börtönépítészet alternatíváját kínálta azzal, hogy a rabokat bárhonnan láthatóvá tehetik, a megfigyelőt pedig láthatatlanná.

A kifejezés egyfajta pszichológiai kapcsolatra utal, amelyet az egyén – a közönség tagjaként – a tömegmédiában, különösen a televízióban szereplő előadókkal való mediatizált, közvetett „találkozás” során tapasztal meg (Horton–Wohl, 1956, 215–229).

A paritásos elv a televíziós hírműsorokban azt jelenti, hogy a műsorkészítők törekednek az egyensúlyra és a kiegyensúlyozott tájékoztatásra a különböző nézőpontok, politikai álláspontok vagy érdekcsoportok megjelenítésében. Ennek célja, hogy a híradás ne legyen egyoldalú, hanem minden releváns vélemény megfelelő arányban jusson szóhoz.

A reklámszakmában alkalmazott kifejezés arra vonatkozik, amikor egy kisgyermek, kiszabadulva a szülői felügyelet alól, „pártfogásába” vesz valamit, amit szándékosan úgy jelenítenek meg, hogy a gyermeket kísértésbe hozzák, s ennek hatására kiköveteli hozzátartozóitól a szóban forgó tárgy megszerzését.

A John L. Austin analitikus filozófus beszédaktus-elméletéből kiinduló koncepció szerint a beszéd egyszerre cselekvés (vagyis performansz) és a cselekvés irányítója (vagyis performatív).

Dél-Amerikára, de elsősorban Brazíliára, ott is különösen a délkeleti nagyvárosokra jellemző, szövegközpontú, nem figurális, festékszóróval készített falfirkastílus, egyfajta tag, utcai véleménynyilvánítás, amely gyakran politikai vagy vulgáris tartalmat közvetít.

A latin pluralis szó eredeti jelentése a „több” szóval fejezhető ki. A pluralizmus kifejezés eredete Christian Wolff elméletére vezethető vissza, aki pluralista és egoista filozófusokról írt.

A klasszikus rádióműsorokhoz hasonlító digitális hangfájlok sorozata, amit a felhasználó az internetről tölthet le és hallgathat meg valamilyen digitális eszköz (pl. okostelefon, tablet, laptop) segítségével.

Olyan (hagyományos, analóg) fényképezőgép (és fénykép), amely az exponálás után körülbelül húsz másodperccel (a laborban végezhető előhívási folyamat mellőzésével) rendelkezésre bocsátja a pozitív képet.

A tabloidizáció egyik jelenségcsoportja. A politika perszonalizációját a vonatkozó szakirodalom két jelenség alapján határozta meg: