ö

A helyzet valamiféle meghatározása motiválhatja a cselekvőket a meghatározás szerinti beteljesülés felé vezető cselekvésre. Kísérletek tanúsága szerint például az előzmények nélkül „jó” tanulónak címkézett diákok jobban, a „rossz” tanulónak címkézett viszont rosszabbul kezdtek el az iskolai osztályban teljesíteni. Lásd címkézés.

Olyan gyakorlat, amikor az egyének vagy szervezetek önként korlátozzák a saját szólásukat vagy kifejezési módjukat. Ez gyakran akkor fordul elő, amikor az egyének vagy szervezetek úgy érzik, hogy bizonyos témák, vélemények vagy információk kifejezése kritikát, büntetést vagy más negatív következményeket vonhat maga után.

Az önkifejezés az önérvényesítés magabiztos, elegáns, nyugodt, eredményes módja. Az asszertív ember érzékelhetően gátlás nélkül, magabiztosan áll ki a saját elképzelései mellett anélkül, hogy másokat megsértene. Az önkifejezés mértékét a médiában a médiaszereplő személyisége és a külső körülmények együttesen befolyásolják.

Olyan eladástechnikai és meggyőzési módszer, amely során a befogadót arra ösztönzik, hogy saját maga dolgozza ki azokat az érveket vagy elképzeléseket, amelyek a meggyőzni kívánt álláspontot támogatják.

Az önszabályozás annak a politikai filozófiának az eredménye, amelynek a kiindulási pontja, hogy lehetőség szerint kerülendő minden, a gazdasági szereplők legális keretek között zajló tevékenységének a piaci folyamatokon kívüli eszközökkel történő korlátozására irányuló állami reguláció (szabályozás).

Az önszabályozás olyan folyamat, amely során az egyének vagy szervezetek önkéntesen és proaktívan irányítják és szabályozzák a saját viselkedésüket, tevékenységeiket vagy döntéseiket, hogy elérjék a céljaikat, megfeleljenek a normáknak vagy elkerüljék a negatív következményeket.

Az ördögfarokhatás olyan kommunikációs manipulációs technika, amelyben egy összeállítás végén – legyen az szöveges, képi vagy audiovizuális tartalom – az elhangzottak tartalmi és/vagy stílusbeli meghatározottságától gyökeresen eltérő mondat vagy képi elem jelenik meg.

Az összehasonlítás klasszikus retorikai eszköz, amely során egy adott témával kapcsolatban ellentétes nézőpontokat, álláspontokat vagy jelenségeket mutatnak be, hogy a közönség az ezek közötti különbségek alapján önálló ítéletet alkothasson.