m

A médiaszereplő olyan természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely aktív résztvevője a médiarendszernek, és hatással van a médiatartalmak előállítására, terjesztésére vagy befolyásolására. Fő típusai:

A médiaszillogizmus a szillogizmus mint logikai érvelési forma elvét alkalmazza a médiatartalmak fogyasztására és értelmezésére. A klasszikus logikában a szillogizmus egy olyan érvelési szerkezet, amely két premisszából egy logikus következtetést von le.

A szociológia azon ága, amely a média társadalomban betöltött szerepét, működését és hatásait vizsgálja. Elemzési területei közé tartozik a médiarendszerek társadalmi beágyazottsága, a médiatartalmak előállításának a társadalmi feltételei, a médiafogyasztási szokások, valamint a média hatása az egyéni és kollektív magatartásformákra, attitűdökre és értékrendre.

Első tényező: Ingerküszöbök (pl. figyelem, izgalom) és érzelmi intenzitás (pl. félelem, együttérzés stb.).

Második tényező: Mennyiben kedvező/kedvezőtlen, hasznos/káros, élvezetes/közömbös a néző számára, amit lát vagy hall?

A szakirodalom szerint a benyomáskeltés „tudatos vagy nem tudatos törekvés arra, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk az általunk kivetített képzeteket a valóságos vagy elképzelt társas interakciókban”, míg az énmegjelenítés szűkebb értelmezést kap: csak az énről közvetített benyomások kontrollját foglalja magában (Schlenker 1980-at idézi: Nemesi, 2011, 97).

A médiával való átitatottság fogalma a média köz- és magánéletben megmutatkozó uralkodó jelenlétére és erejére utal.

A média működésében használatos belső nyelvezet, amelynek a kifejezéseit kívülálló nem érti, vagy nem a szubkulturális jelentésekkel azonosítja.

A médiumok (közvetítő közegek) alapvetően több mediális összetevőből állnak; de megkülönböztethetők dominánsan unimediális (sajtó, rádió), multimediális (televízió) és hipermediális (internet) médiumok.

A közösségi oldalakon egy másik felhasználót virtuálisan megbök az erre létrehozott „poke” (megbökés) gombra való kattintással, melyről a másik fél értesítést kap.

Virtuális „megbökés” a közösségi oldalakon. Lásd megbök.

Az online kommunikáció és média az üzleti célú megfigyelés terepe; a nyilvánvaló cél a profitnövelés; rejtett célja lehet a totális megfigyelés.

A meggyőzés a kommunikációtudományban olyan szándékos kommunikációs folyamatot jelöl, amelynek célja a befogadó attitűdjének, véleményének, meggyőződésének vagy viselkedésének a módosítása érzelmi és értelmi befolyásolás révén.