m

Általános értelemben: a média tudományos, kritikai megközelítése. Sajátos értelemben: a média kritikus (a forrást és az információkat ellenőrző) befogadási módja.

A „média” főnév eredete a latin medium szóra vezethető vissza, amely ’közep’-et, ’nyilvánosság’-ot jelent. A „kultúra” szó a latin colere igéből származik, eredeti jelentése ’a föld művelése, gondozása, ápolása’.

Kommunikációs formák átalakulása, pl. írásból kép, képből írás.

1) A médiában bemutatott történet minőségi és mennyiségi mutatóinak a javításában érdekelt személy, aki minél kedvezőbb médiapozíciót hivatott kiharcolni.

Minden médium csak behatárolható közönséget ér el. Ezért az információtovábbításban együttesen alkalmaznak több médiumot. Egy médiakampányban a médiamix például a következőképpen alakulhat: Első médium – figyelemébresztő/tájékoztató funkciót gyakorol.

A média működésének funkcionális alapirányait és azok eltérő módozatait bemutató modellek:

A médiaműveltség  (angolul media literacy) a kommunikáció- és médiaelméletben olyan kompetenciakészletet jelöl, amely lehetővé teszi az egyén számára a médiatermékek kritikus befogadását, értelmezését, létrehozását és használatát a digitális és hagyományos médiakörnyezetekben egyaránt.

A médianyelv a média speciális nyelvhasználata. Három típusa különböztethető meg:

1) belső nyelv – a szervezeten belül érvényesül;

Polyák Gábor tudományos megközelítésű definíciója szerint a médiapolitika a médiatudomány alkalmazott területe, amely a médiarendszerek szerkezetét és működését meghatározó célkitűzések és eszközök kijelölésével és érvényesítésével foglalkozik.

A médiainformációk kritikus befogadása. A médiakritika egy módszere. A „tudd, hogy nem tudsz mindent, ha a médiára hagyatkozol” parancsa.

A média működését meghatározó jogi, intézményi és eljárási normák összessége, amelyek célja a médiarendszer kereteinek a kijelölése, a médiatartalmak előállításának, terjesztésének és hozzáférésének a szabályozása, valamint a közérdek védelme.

A médiaszabályozás jelentősége abban a hatalomban áll, amely segítségével a tömegtájékoztatás a társadalmat formálja. Ez a hatalom egyre jelentősebb és egyre közvetlenebb.