m

James Carey a nyolcvanas évek végén ábrázolta a médiaantropológiai elmélet lényegét, amely szerint a kommunikáció rituális jellegű, mert a médiahasználat során az emberek információs és szórakozási igényeik mellett a közösséghez való tartozás és a rend iránti igényüket is kielégítik.

A média által megjelenített diskurzus valamilyen tárgy(ak)hoz, kérdés(ek)hez kapcsolódva. Részben médiaszereplők, részben pedig hírek és hírhordozó összeállítások (tudósítás, riport stb.) útján történik.

Marshall McLuhan elmélete szerint a tömegkommunikáció legfőbb üzenete maga a médium, nem pedig annak tartalma.

Médiaélmény a tartalom, a technológia és a befogadó kontextusában alakul ki. Főbb elemei:

A médiaetika olyan szakmai etika, amelyik a média gyakorlatával és tartalmával kapcsolatos etikai normák és elvek leírásával foglalkozik.

Egy témát körülvevő, hirtelen felfutó, nagymértékű érdeklődés. Eredeti, marketinges jelentése szerint a hype agresszív reklám; egy termék körül gerjesztett túlzott médiafelhajtás.

Az elnevezés a médiatartalom árujellegére utal, a kereskedelmi média tartalmainak a befogadásához kötődik. Passzív, kiszolgáltatott magatartás, melynek célja ma legtöbbször a felhőtlen kikapcsolódás, ennél kisebb gyakorisággal pedig a tájékozódás.

A Ball-Rokeach és De Fleur által az 1970-es években javasolt fogalomértelmezés szerint az egyén közvetlenül megélt tapasztalatainak a csökkenése, sok esetben teljes hiánya révén a közszolgálati média az, ami a hiányzó információkat pótolja.

Feltételei a befogadó részvételének kialakítása, megerősítése, az érthető nyelvezet és képvilág; hiteles közvetítők (legitimátorok); többcsatornás hitelesítés, jelképek alkalmazása; népszerű támogatók (például híres, pozitív szerepben elfogadott közéleti személyiségek) megjelenítése.

A médiaimperializmus a nyugati világ – elsősorban az Egyesült Államok – kommunikációs rendszerei és tartalmai által közvetített értékek világhódító erejére és hajlamára utal.

A médiaismertség a kommunikátor személyes hírneve. Egy kommunikátor adott időszakon belüli médiaszereplései – televízió-, rádió- és nyomtatott sajtóbeli szereplése – nyomán kialakuló ismertség, amely nem egy műsorhoz vagy egy csatornához, hanem kifejezetten egy személyhez kapcsolódik.

A konvergencia fogalmán (’összehajlás’, ’összetartozás’) a média vonatkozásában leggyakrabban a különböző médiatechnológiák egymáshoz közeledését értjük.