m

A manipuláció a latin manus szóból származik. Ez kezdetben pozitív jelentéstartalommal bírt, később telítődött negatív konnotációval. Eredeti jelentése: ’kézen fogva vezet’.

A manipuláció két klasszikus szintje, amely az üzenetet formává alakítja:

(1) Kezelő.
(2) Irányító.
(3) Befolyásoló.
(4) Manipulátor.

A közönséget érő másodlagos tényezők egy összeállításon belül a hírtartalom kidolgozottságával, a hírimpulzusok okozta magas informitással járnak együtt, így szükségszerűen ez marad emlékezetesebb, szemben a primacy effecttel.

A hirdetési szakma meddő szórásnak nevezi azt, amikor a reklámüzenetek olyan személyeket érnek el, akik semmilyen hatást nem gyakorolnak a hirdetett termék forgalmára, és nem is tartoznak a reklámozott áru célcsoportjába.

Lásd médiafüggés-elmélet.

A média és az állam kapcsolata kulcsfontosságú a demokratikus társadalmakban, mivel mindkettő fontos szerepet játszik a közvélemény formálásában és a társadalmi párbeszéd előmozdításában.

A média és a közigazgatás kapcsolata kulcsfontosságú a demokratikus társadalmakban, mivel mindkettő fontos szerepet játszik a közvélemény formálásában és a társadalmi párbeszéd előmozdításában.

A spiritualitás jelentése nincs pontosan meghatározva. Jellemzően általános értelemben vett hitet jelent valamiféle, az egyénen túlmutató természetfelettiben vagy maradandó értékben.

A médiában egy szereplő megítélése elsősorban a képi megjelenése során adott jelzések alapján alkotott képítéletre épül, ami meglehetősen könnyen alakítható a színészmesterség fogásaival, valamint a rendszerbe szervezett képi benyomás kialakításával. A képi és a hanghatások befolyásoló ereje között nagyságrendi eltérés van az előbbi javára, amelynek a mérőszámát hétszeres, esetenként tízszeres szorzóval említik.

Az a folyamat, amely során a média közvetíti a társadalom normáit, értékeit, viselkedési mintáit, és hozzájárul az egyén társadalmi szerepeinek az elsajátításához. A szocializáció elsődleges közege a család, azonban a média – különösen a 20. század végétől – a másodlagos szocializáció egyik meghatározó tényezőjévé vált.

A „média/médium¨ kifejezés eredete a latin medium (’eszköz’) szóra vezethető vissza, jelentése lehet még: ’közép’, illetve ’nyilvánosság’. A mai meghatározás szerint a média inkább egy technikai fogalmat, kommunikációs eszközök összességét jelenti, minden olyan hordozót, csatornát (analóg, digitális), amellyel közlés válhat lehetővé a küldőtől a befogadóig.