k

A közérdekű közlemény a magyar médiaszabályozásban olyan, ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatást jelent, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének a felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak. Lásd még kereskedelmi közlemény, reklám.

A 2003-as brit kommunikációs törvény értelmében közérdekvizsgálatot az Ofcom akkor alkalmaz, ha véleményt kell nyilvánítania a médiaipar területén végbemenő fúziókról. A közérdekvizsgálat vészfékként funkcionál a versenyjogi és a gazdasági vizsgálati szempontok mellett a véleménypluralizmus, a sokszínűség biztosítása, és társadalmi tényezők figyelembevétele érdekében.

A közigazgatás és kommunikáció két összefonódó terület, amelyek kulcsfontosságúak a hatékony és átlátható kormányzásban.

A közigazgatás a kormányzati szervek és intézmények működésének a szervezése és irányítása. Ez magában foglalja a politikai döntések végrehajtását, a közszolgáltatások nyújtását, a jogszabályok betartásának az ellenőrzését, továbbá a közpénzek kezelését. Célja, hogy biztosítsa a közjó érdekében a hatékony és igazságos kormányzást.

A közigazgatás és az újmédia két terület, amelyek egyre inkább összefonódnak a digitális technológiák fejlődésével.

A közigazgatás a kormányzati szervek és intézmények működésének a szervezése és irányítása. Ez magában foglalja a politikai döntések végrehajtását, a közszolgáltatások nyújtását, a jogszabályok betartásának az ellenőrzését és a közpénzek kezelését.

Az újmédia a digitális, számítógépes technológiákon alapuló kommunikációs eszközökre utal, beleértve az internetet, a közösségi médiát, a blogokat, a podcastokat, a digitális videókat és másokat.

A hagyományos értelemben azok a javak, amelyek fogyasztásából az egyének nem zárhatók ki, ugyanakkor a közjavak fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló mennyiséget sem. Az ún. tiszta közjavak klasszikus példái közé tartozik például a levegő, amelynek a fogyasztásából – magától értetődő módon – senki nem zárható ki, és amelynek a fogyasztásával az egyén nem csökkenti a többi fogyasztó rendelkezésére álló mennyiséget. Lásd még állam, köz, közérdekvizsgálat, közjó, közszolgálat.

A közjó anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, amelyek szükségesek egy közösség tagjai számára, de előállításukra önmagukban nem képesek. A közjó lényegét tekintve a társadalom által a saját tagjainak nyújtott segítség alapvető életfeladataik teljesítéséhez; eszközeit tekintve azon társadalmi feltételek összessége, amelyek a társadalom tagjai számára egyéni és közösségi céljaik, feladataik megvalósítását lehetővé teszik; működésmódját tekintve a társadalom tagjainak képességük szerinti együttműködése és ennek mindennemű eredménye. Lásd még köz, közérdekvizsgálat, közjavak, közszolgálat.

A közjó kérdésében két alapvető kérdésre kell tudni választ adni Arisztotelész értelmezéséből kiindulva: az egyik, hogy mit jelent az, hogy valami nem az egyéni, hanem a közjót szolgálja. Hogyan lehet megállapítani, hogy a döntéshozó szándéka nem önző, hanem a közösség érdekét figyelembe veszi?

A kommunikátor közönség felé mutatott énképe, impressziókeltésre használt eszköztára személyisége elfogadtatására. Szakmai és átlagemberre jellemző vonásokat, egyedi és különleges képességeket rejt magában. Kiegészítő eleme a szakmai énkép.

A motiváció vizsgálata annak az elfogadásán alapul, hogy az egyén a saját érdeklődésének megfelelően szabadon választ. A felismert érdeklődésre adnak válaszokat, sőt abban segítik a befogadókat, hogy minél inkább tudatában legyenek saját motivációiknak.

Két vagy több személy hozzájárulása egy új értelmezés, jelentés megalkotásához. Új jelkép a valóság új értelmezésére egy adott kultúrán belül, az adott kultúra számára.

Olyan művészeti gyakorlat, amelynek a gyökerei a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörére vezethetők vissza. A művészeti produktum a közösségi alapú művészet esetében közösségi keretek között, az adott társadalmi, etnikai, vallási, online stb. csoport tagjainak az interakciójával jön létre.

A közösségi hálózatok (angolul social networks) a tudományelméletben és a hálózattudomány kontextusában olyan strukturált rendszerekként definiálhatók, amelyek csomópontokból (egyének, csoportok vagy entitások) és az azokat összekötő élekből (kapcsolatok, interakciók) állnak, és amelyek a társadalmi, információs vagy technológiai interakciók mintázatait írják le.