k

Az újmédia, azon belül is elsősorban a közösségi média nyújtotta költségtakarékos kommunikációs csatornák új közösségszervező lehetőségeket, egyfajta interneten érvényesülő demokráciát teremtettek.

Hírérték-kiegyenlítés. A hírek feldolgozásának természetes aránya végső soron a hírhierarchiát tükrözi a napirendi pozíció, a felhasznált idő és a bemutatás eszköztára révén.

Az újságírás műfaji rendszere az elmúlt másfél száz évben folyamatosan változott, alkalmazkodva a technológiai és társadalmi környezethez. Az elmúlt évtizedekben számos hagyományos műfaj vesztette el korábbi jelentőségét, vagy tűnt el teljesen, különösen a digitális média térnyerésével.

A kilátáselmélet, amelyet Amos Tversky és Daniel Kahneman dolgozták ki 1979-ben, azt vizsgálja, hogy az emberek miképpen hoznak döntéseket bizonytalan helyzetekben, különösen, amikor kockázat is van a dologban.

A kiszivárogtatás során valaki nem hivatalos formában és forrásból, magas hírértékkel bíró információköteget juttat a médiának annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa. Ez az oknyomozó újságírás egyik fontos forrása, ám valójában a hivatalos hírlánc fogyatékosságát jelzi.

A kiszűrt jelzések (cues filtered out) elméletét a számítógép közvetítette kommunikációra dolgozta ki 1987-ben Culnan és Markus.

Breton felosztása szerint a kognitív manipulációk közé tartozó technika. Azok a manipulatív eljárások tartoznak ebbe a körbe, amelyek alkalmazása során mesterségesen kötnek össze kifejezéseket úgy, mintha azok látszólag összefüggnének, közük lenne egymáshoz.

A kognitív disszonancia elmélete szerint az egyén számára feszültséget okoz, ha tettei, követendő mintái és példaképei nincsenek összhangban általános értékítéleteivel. A belső feszültség csökkenése meghasonláshoz, személyiségzavarokhoz vezethet. Lásd még kongruencia, kongruitáselmélet.

A kognitív manipuláció módozatait a kutatók két nagyobb részre és több részterületre tagolják:

Két ellentmondó tudattartalom összhangba hozása. A disszonancia jelenléte a disszonancia csökkenésére, illetve a disszonancia növekedésének az elkerülésére irányuló nyomást idéz elő.

Az angol comment (’kommentár’, ’megjegyzés’, ’hozzászólás’) kifejezés magyarosított változata: különféle internetes fórumokon, (hír)portálokon, blogokon vagy közösségi oldalakon megosztott bejegyzésekhez, posztokhoz fűzött olvasói reakció.

A közösségi médiában folyamatosan és másokat ingerlő módon véleményező (megjegyzéseket fűző) személy. Lásd még komment, poszt, troll.