k

A médiában tiltott durva szavak használata. Gyakran a sípoló hangjelzést úgy helyezik el, hogy a trágárság kivehetően, érthetően hallható, ugyanis a kakofemizmus a fegyelemfelkeltés tiltott, de hatásos eleme. Elfogadott nyelvi kifejezőeszköze a körülírás.

AA tömegek intenzív véleményformálásának és mozgósításának eszköze a tömegtájékoztatás segítségével. Célja meggyőzni egy adott közönséget, hogy átvegyen bizonyos ismereteket, magatartás- vagy viselkedésformákat.

Megtévesztő, hazug (bemutatkozó) adatlap a közösségi médiában.

Az online hírportálok megjelenésével előállt, elsősorban a minőségi napi- és hetilapokat fenyegető piaci-technológiai kihívás elnevezése. A napilapok eladottpéldányszám-csökkenését eredményező jelenséggel szemben a lapkiadók tehetetlennek bizonyultak. A kannibalizáció jelenségének járulékos hatása az újságírói szakmai és etikai normák folyamatos felhígulása és visszaesése. Lásd felforgató technológiák.

Japán (kultúraspecifikus) emotikon.

Irwin Altman és Dalmas Taylor szerint az interperszonális kommunikációban a diskurzus a hagyma rétegeihez hasonlóan a felszínes rétegektől fokozatosan halad a mind bensőségesebb, önfeltárást, kitárulkozást eredményező részek felé. Kezdetben a kommunikáció semleges, általános témákra korlátozódik, majd ahogy a felek kölcsönösen nyitottabbá válnak, egyre személyesebb információkat osztanak meg egymással.

Leslie A. Baxter és Barbara M. Montgomery elmélete szerint az emberi kapcsolatok folyamatosan változnak. A kapcsolatokat nem statikus harmónia, hanem állandó ellentétek, feszültségek jellemzik, ezeket a felek dialektikusan (kétpólusú, ellentétes) módon próbálják kezelni. Az ellentétek természetesek minden kapcsolatban, és nem feltétlenül negatívak, hanem a fejlődés részei.

Azok az alkalmazottak, akik a hírláncban működve érdemi döntést hoznak a hírek tartalmi megjelenéséről. A hír megjelenési tartalmán és minőségén túl a kapuőrök döntési joga kiterjed a napirendre kerülésre, a napirendi pozícióra és az ismétlési itemszámra. A válogatás szempontjait a befogadó kulturális közeg igényei, a politikai-társadalmi környezet elvárásai, valamit a kapuőri feladatokkal megbízott szubjektum önérdeke határozza meg.

A médiában egy szisztematikus lejárató kampány, amelynek célja egy személy hitelességének, tekintélyének vagy társadalmi megítélésének a súlyos károsítása. Ezt a stratégiát gyakran alkalmazzák politikai, gazdasági vagy társadalmi érdekek mentén, és jellemzően manipulált, kontextusukból kiragadott információk, félrevezető narratívák vagy hamis vádak segítségével valósul meg.

Olyan webes tartalom, illetve újságcikk, aminek a félrevezető vagy szenzációhajhász főcímét úgy tervezték, hogy az olvasók rákattintsanak a teljes történetre, amely általában csalódást okoz.

A szavak hangzásában a kemény hangok kapnak erőteljes szerepet: cs, f, g, k, p, r, sz, t, ty, z, x. A puhák simítják a hangzást: b, c, d, gy, h, j, l, ly, m, n, s, v. A puha és kemény hangzás kihat a szavak emocionális értelmezésére is, ezáltal erősíti vagy gyengíti az üzenet hatását.

A kemény hír olyan információn alapul, amelynek napi aktualitása van, tehát az időszerűség, a naprakészség az elsődleges hírértékjellemzője. Privilegizált területe a politika, államigazgatás és gazdaság. A külföldi híreknél elsősorban a geopolitikai és kulturális közelség a döntő.