h

Az elmélet szerint a nyilvánosságról mint szféráról csak metaforikus értelemben lehet beszélni. A nyilvánosság egy operációs elv, amelynek a segítségével az aktorok az interakciót, illetve a kommunikációt strukturálják a nyilvános és nem nyilvános, köz és magán ellentétpárok mentén.

Téren és időn való felülemelkedés; a digitális világ (internetkommunikáció) egyik alapvető jellemzője (a hiperexpanzivitás és az interaktivitás mellett).

Rendkívül gyors információs növekedés (a digitális térben).

A hipertexteket (hiperszöveg) összekötő, kattintható kapcsolat.

Számítógépes adatbázisokban több önálló szövegnek nem egymással összekötött, hanem hiperlinkek, hiperhivatkozások segítségével többirányú kiterjedéssel összekapcsolt fölöttes organizációja.

A szövegköziség (intertextualitás) egyik fajtája.

A módszer gyakorlati alkalmazása az NLP (neurolingvisztikai programozás) elméletén és gyakorlatán alapszik.

A befogadói környezet szerint változik egy hír megítélése, ezért a szerkesztői semlegesség akkor érvényesül a legjobban, ha a jelentősebb társadalmi/választói csoportok ítéletét akár egymásnak ellentmondva is tartalmazza a tudósítás. Különösen érvényes ez a politikai hírekre és általánosságban minden megosztott tömeghírre.

Az az alapötlet, alapgondolat vagy alapeszme, amelyre a hír épül.

Minden olyan nyilvános, fizetett kommunikációs forma, amelynek a célja valamely termék, szolgáltatás, márka, esemény vagy üzenet népszerűsítése, eladása vagy elfogadtatása a célközönséggel. A hirdetés lehet kereskedelmi vagy társadalmi célú, és megjelenhet különféle médiumokban, mint például nyomtatott sajtó, rádió, televízió, internet, kültéri felületek (pl. plakát), közösségi média.

1) Napi hírműsor.

2) Médiahír. A hírműfaj közérdeklődést kiváltó követelményeinek megfelelő aktuális információ tartalmában hírértékkel bíró értesülés. Feldolgozási formája a mínuszos rövid hírtől a riportmontázsig nemcsak az információköteget, hanem annak a szerkesztőség által tulajdonított jelentőségét is tükrözi.

A hír számszerűen is kifejezhető minőségi értéke a hírfaktorok, hírképző erők alapján megállapítható jellemzők szerint.