g

Kriminalizált művészeti jelenség, az utcaművészet egyik mozgalma, amely a graffitizésből eredeztethető, így gyakran posztgraffiti művészetnek is nevezik. Olyan művészeti provokáció, amely a kulturális ellenállás egyik formájaként a részt vevő (művész) kulturális identitásának a kifejeződése.

A gerillareklám J. C. Levinson meghatározása szerint a reklámot kerülő befogadó figyelmének a drasztikus és „finoman erőszakos” megszerzéséről szól. Azért jött létre, hogy a meglepetés erejével ott is érvényesülhessen a reklámok hatása, ahol az emberek nem számítanak rá. A gerilla módszer lényege:

Olyan fájlformátum, amely statikus és animált képeket egyaránt támogat. A GIF-ek – az emotikonokhoz hasonlóan – nagy népszerűségre tettek szert a közösségi hálózatokon a szavak nélküli reagálás lehetőségeként.

A globális cenzúra alapvető problémája a cenzúra szabályozatlanságának a kérdéséből fakad. Az információs tartalmak szűrésének a szükségessége nem kérdéses. A kérdés csak az, hogy milyen szervezet, milyen szabályok alapján, melyik közösség érdekében szűri az információkat.

A globális etika elméletének egyik legismertebb előadója Hans Küng svájci teológus és katolikus pap, aki szerint a globális etika olyan alapvető erkölcsi értékekre és normákra utal, amelyeket minden kultúra és vallás elfogadhat és megoszthat, és amelyek elengedhetetlenek a globális társadalom fenntartható fejlődéséhez és békéjéhez.

Az elektronikus kommunikációs technológiák fejlődésével összekötötté, „kicsivé” zsugorodott (faluvá vált) a világ. Marshall McLuhan metaforája így három évtizeddel korábban megjósolta a World Wide Web létrejöttét.

A világhálón megosztott személyes információk összessége.

A kereskedelmi média korszaka a tartalmi kínálat és a széles körű szórakozási lehetőségek ellenére nem bővítette az állampolgárok közinformációkhoz való hozzáférését és beleszólását a műsorkészítés folyamatába.

Az általánosan elfogadott definíció szerint az 1970-es évektől kezdve kialakult globalizáció a nemzetközi munkamegosztás jelenségeként írható le, és négy különböző, de összefüggő szempont alapján jellemezhető:

A médiaszillogizmusban használatos általános, de nem minden körülmények között érvényes, igazságot vagy tapasztalati bölcsességet kifejező kijelentés.

A gonzó újságírás az újságírásnak egy, az 1970-es években született stílusa, amelynek főszereplője a szerző, aki a saját szemszögéből számol be egy adott történetről. A stílus atyjaként a szakirodalom Hunter S. Thompson amerikai újságírót tartja számon, aki azt vallotta: a tényekhez való makacs ragaszkodás nélkül is lehetséges igazat írni.

Általában illegálisan kivitelezett, köz- vagy magántulajdonban lévő felületbe, felületre rajzolt, firkált, festékszóróval fújt, karcolt, vésett vagy más módon készített, elsősorban szövegalapú ábra vagy rajz, az utcaművészet egyik alkategóriája.