é

A műfaj lényege az ismétlés, a főszereplő mégis esetről esetre új – de a közönség számára a mindennapi életből ismerős – problémákkal birkózik. Az ismerős háttér segíti a befogadót, hogy az exponált problémára összpontosíthasson.

Az élményszerű érzékelés Husserlnél azonos az Auffassung fogalmával, amely több mint az érzékek deskriptív tartalma, az egész személyiséget igénybe vevő tapasztalás. Az appercepció nyomán folyamatos változás, formálódás áll be a személyiségben, miután az ilyen jellegű tapasztalatok sorsformáló jellegű életismeretté állnak össze a világ értelmezésében. Lásd még experimentalizmus, médiaélmény.

A racionális elméletek az üzenet érvelő erejét vizsgálják, s azon a feltételezésen alapulnak, hogy a befogadó a logika formális szabályaira vonatkozó implicit ismeretekkel rendelkezik. A racionális értelmezés fókuszában az érv és az érvelés (argumentáció) áll. A filozófia és a kommunikációelmélet tudományterületén megjelent elméletek többféleképpen írják le az állítás igazságértékét:

A meggyőző üzenet érzelemre ható (emocionális) jellegének vizsgálatai szerint az érzelmeknek több összetevőjük is van: egy kognitív, egy pozitív vagy negatív érzés, egy pszichológiai és egy viselkedési. Dillard és Meijnders (2002) szerint az érzelmek funkciója az, hogy a viselkedést irányítsák.

A konnotáció a képi befolyásolás egyik leggyakoribb eszköze, amelynek a gyökerei Arisztotelész megállapításaihoz nyúlnak vissza: „Az érzelmek azok a tényezők, amelyek megváltoztatják az emberek ítéleteit.”

A manipulációnak ez a fajtája képzettársítást kínál egy bemutatott termék (tartalom) és egy inger között. Ilyen esetekben a képzettársítás a tartalom közlőjének a szubjektív céljaira épül.

Emocionális vegyérték. Az összeállítás érzelmi temperáltságát jellemző mutató.

Philippe Breton szerint a manipuláció két szintje közül az érzelmi síkú manipulációk közé tartoznak az alábbiak:

Az amerikai tájékoztatáspolitika európaitól eltérő gyökerei az eltérő társadalomszervezési elvekből vezethetők le.