A médiatartalmak műfaji kereteinek a megválasztása nemcsak az alkotók, hanem a befogadók szempontjából is jelentős, mivel az eltérő korcsoportok különböző médiaműfajokat részesítenek előnyben, és más-más módon értelmezik azokat. A hagyományos és újmédiában történő műfajválasztás szoros kapcsolatban áll a generációs médiahasználati szokásokkal, az adott korcsoport szocializációs mintáival, valamint az adott médiumhoz fűződő technológiai és kulturális kötődéssel.
1. Gyermekkor (kb. 0–12 év)
- A hagyományos médiában: A gyermekek a televízióban elsősorban mesefilmeket, rajzfilmeket, illetve oktató jellegű műsorokat fogyasztanak (pl. esti mese, bábfilmek). A műfajválasztást itt a szülők és nevelők közvetlen irányítása határozza meg. A hagyományos médiában a műfajok egyszerűsége, ismétlődő szerkezete segíti a tanulást és a szocializációt.
- Újmédia: A digitális eszközök (pl. tablet, okostelefon) révén a gyermekek egyre korábban találkoznak interaktív műfajokkal, mint a gyermekeknek szóló videójátékok, YouTube-mesék, educational appok. A befogadó szempontjából a vizuális élmény és az interaktivitás kiemelten fontos.
2. Serdülőkor, ifjúság (kb. 13–24 év)
- A hagyományos médiában: A fiatalok körében visszaszorult a hagyományos műfajok fogyasztása, de bizonyos esetekben még mindig jelen van a zenei műsorok, televíziós sorozatok vagy sportközvetítések követése. Az újságírói műfajok közül a fiatalok ritkán választanak klasszikus formákat, inkább a bulvár- és szórakoztató műfajokat részesítik előnyben.
- Újmédia: A fiatal korcsoport az újmédiás műfajok legaktívabb fogyasztója. Előszeretettel választanak vlogokat, mémeket, TikTok-videókat, influenszertartalmakat, és streamingszolgáltatások sorozatait, filmjeit. A műfajválasztásukat a közösségi élmény, a trendiség, és az interakció lehetősége határozza meg. Az újmédiában a műfajok gyakran hibrid formában jelennek meg (pl. vlogdráma, mémalapú véleményközlés), amely a fiatal befogadó számára természetes értelmezési mód.
3. Felnőttkor (kb. 25–59 év)
- A hagyományos médiában: A felnőtt korosztály jellemzően továbbra is fogyaszt hagyományos hír- és közéleti műsorokat, dokumentumfilmeket, illetve közszolgálati műfajokat (pl. riport, interjú, vitaműsor). A műfajválasztás gyakran a megszokáshoz, a hitelességhez és a mélyebb tartalmak iránti igényhez kötődik.
- Újmédia: Az újmédiában ez a korosztály inkább hírportálok, online magazinok, podcastek, illetve streamingszolgáltatások tartalmait fogyasztja. A műfajválasztásban fontos szerepet kap a rugalmasság (időben és térben is elérhető tartalom), valamint az önképzési vagy szórakozási igények kielégítése. A hibrid műfajok, például a videós hírkommentárok vagy podcastalapú interjúk különösen népszerűek.
4. Időskor (60 év felett)
- Hagyományos médiában: Az idősebb korosztály továbbra is elsősorban a televízióhoz és a nyomtatott sajtóhoz kötődik. Előszeretettel választanak híradókat, közéleti műsorokat, klasszikus filmeket, valamint vallási és kulturális tartalmakat. A műfajválasztást gyakran a bizalom, a tájékozottság igénye, és a hagyományos formákhoz való kötődés határozza meg.
- Újmédia: Bár az idősek körében az újmédiás műfajok fogyasztása alacsonyabb, növekvő mértékben jelen van a közösségi média használata, főként kapcsolattartási céllal. A műfajválasztás itt elsősorban a vizuális tartalmakra (pl. képek, rövid videók) és az egyszerűen kezelhető felületekre korlátozódik.
A műfajválasztás a hagyományos médiában inkább korcsoporthoz kötött, stabil preferenciákon alapul, míg az újmédiában a korosztályonként eltérő interaktív szokások, a technológiai kompetencia és a médiahasználat céljai határozzák meg. A fiatalabb korcsoportok nyitottabbak az új, hibrid műfajokra, míg az idősebbek inkább a hagyományos, strukturált tartalmakat részesítik előnyben.
Lásd még műfajválasztás a hagyományos médiában és az újmédiában az alkotó szempontjából.