Az üzenet kibocsájtójának a teljes tekintélye nehezedik a befogadóra azzal a céllal, hogy a mondandóját kívánatossá, csábítóvá tegye. A módszert a személyes kapcsolatoktól kezdve a reklámban és a politikában egyaránt alkalmazzák. Napjainkban már olyan kifinomult technikákkal fedik el a meggyőzéscsábítást, amelyek révén a befogadók képtelenek a mechanizmus működését érzékelni. Míg azonban az emberi interakcióban a meggyőzéscsábítás az önérdek érvényesítésének egy módja, addig a reklám- és politikai kommunikációban a csalás kategóriájába tartozik. Lásd meggyőzés levezetéssel, médiaszillogizmus.