A meggyőzés a kommunikációtudományban olyan szándékos kommunikációs folyamatot jelöl, amelynek célja a befogadó attitűdjének, véleményének, meggyőződésének vagy viselkedésének a módosítása érzelmi és értelmi befolyásolás révén. A meggyőzés alapvető feltétele, hogy a befogadó szabad döntési lehetőséggel rendelkezik, és a változás nem kényszer eredménye, hanem belső elfogadásé.
A meggyőzés eszköze lehet az érvelés, amely a kommunikációs folyamat logikai komponense. Ez olyan nyelvi és gondolati művelet, amely során állításokat (premisszákat) és következtetéseket fogalmazunk meg egy adott nézet alátámasztása érdekében. Az érvelés célja, hogy a hallgatót meggyőzze az álláspont helyességéről, és ezt logikai, valamint retorikai eszközökkel támasztja alá.
Az érvelés tehát a meggyőzés egyik kulcseleme, amely a logosz (logikai érv) retorikai fogalmához kapcsolódik. Emellett a meggyőzés másik két pillére a ethosz (a beszélő hitelessége) és a pathosz (érzelmi hatás), melyek szintén hozzájárulnak a befogadó befolyásolásához.
A médiában a meggyőzés és az érvelés különösen fontos szerepet játszik. A tömegkommunikáció eszközei révén a meggyőzés széles társadalmi hatókörrel bír, és különféle formákban jelenik meg:
- Reklámok: A fogyasztói viselkedés befolyásolása érzelmi és logikai érvekkel, például termékjellemzők bemutatásával (érvelés), valamint életstílushoz kapcsolódó pozitív érzelmek kiváltásával (meggyőzés).
- Politikai kommunikáció: A választók befolyásolása programok, eszmék és személyiségek révén. A politikai üzenetek gyakran épülnek érvekre (pl. gazdasági adatok, törvényjavaslatok), miközben érzelmi azonosulást is kínálnak.
- Hírkeretezés: A média érveket implicit módon is közvetít, például azzal, hogy egy eseményt milyen szempontból mutat be, milyen következtetéseket sugall.
- Véleménycikkek, elemzések: Ezek közvetlenül érvelnek egy álláspont mellett, logikai és retorikai eszközökkel próbálják meggyőzni az olvasót.
- Közösségi média: A felhasználók maguk is részt vesznek meggyőző kommunikációban, érvekkel és érzelmekkel próbálják befolyásolni egymást.
A meggyőzés hatékonyságát növeli a média vizuális és auditív eszközeinek az alkalmazása, valamint a hírességek, véleményvezérek (influenszerek) közreműködése. A média gyakran ötvözi az érvelést az érzelmi hatásokkal, hogy komplex, de könnyen befogadható üzeneteket közvetítsen.
A meggyőzés és az érvelés szoros kapcsolatban állnak egymással: az érvelés a meggyőzés racionális komponense, míg a meggyőzés a teljes befolyásolási folyamat, amely az értelmi és érzelmi tényezőket egyaránt felhasználja. A médiában mindkettő alapvető eszköz a közvélemény formálásában. Lásd még meggyőzés levezetéssel, meggyőzéscsábítás, médiaszillogizmus.