A médiaetika olyan szakmai etika, amelyik a média gyakorlatával és tartalmával kapcsolatos etikai normák és elvek leírásával foglalkozik. Ez magában foglalja az etikai kérdések és dilemmák vizsgálatát, amelyek a hírek gyűjtésével, szerkesztésével és terjesztésével, a reklámmal, a közösségi médiával, a digitális kommunikációval, adatvédelemmel és más médiaformákkal kapcsolatosak. A médiaetika nem merülhet ki a vonatkozó etikai kódexek megalkotásában, hanem a médiához kötődő felelősség hangsúlyozása mellett érintenie kell a személyes meggyőződés és lelkiismeret kérdését is.
A médiaetika néhány alapvető elve a következők:
- Igazságosság: A média tartalmának igaznak és pontosnak kell lennie. A tényeket alaposan ellenőrizni kell, és az információkat tisztességesen és kiegyensúlyozottan kell bemutatni.
- Objektivitás: A média tartalmának objektívnak kell lennie, és nem szabad elfogultnak lennie. A különböző nézőpontokat tiszteletben kell tartani, és a vitás kérdésekben kiegyensúlyozott tájékoztatást kell nyújtani.
- Tisztelet: A média tartalmának tiszteletben kell tartania az egyének jogait és méltóságát, beleértve a személyes adatok védelmét, a magánélet tiszteletben tartását és a diszkrimináció tilalmát.
- Felelősség: A média tartalmának felelősséggel kell kezelnie a közérdeket és a közjót. A média tartalmának hozzá kell járulnia a demokratikus párbeszédhez, a társadalmi felelősséghez és a közösségi jóléthez.
A médiaetika normái gyakran kódexekben vagy irányelvekben vannak rögzítve, amelyeket a médiaszervezetek, a szakmai szervezetek vagy a szabályozó hatóságok hoznak létre. A médiaetika betartása fontos a média hitelességének és a közvélemény bizalmának a fenntartásához. Ugyanakkor a médiaetika kihívásokkal is szembesül, mint például a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági nyomás, a politikai befolyás és a kulturális különbségek.