A lépcsőzetes nyilvánosság a Heller–Rényi-szerzőpáros nem normatív nyilvánosságelméletéhez kapcsolódik. A teória értelmében az egyes lépcsők úgynevezett kognitív küszöböket jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkivel lehet minden témáról beszélgetni. Minél nagyobb tudás, tájékozottság, előzmény szükséges egy-egy téma megértéséhez, annál magasabbak a kognitív küszöbök.
A lépcsőzetes nyilvánosság elmélete szerint a nyilvánosságban a „forrás” határozza meg a mondanivalót, az „adó” csak közvetíti azt. A „címzett” pedig a ténylegesen megcélzott befogadók köre. Ez alkalomadtán lehet szűkebb vagy tágabb, mint a tényleges „vevők” köre. Maga a kommunikációs tér is lehet nyilvános és nem nyilvános, köz és magán. S ugyanez jellemzi a témát vagy üzenetet is, amely ugyancsak elhelyezhető a köz–magán, nyilvános – nem nyilvános tengelyen. Lásd nem normatív nyilvánosságelméletek.