A lead a médiahír figyelemfelhívó bevezetése, a hír legfontosabb elemének az összefoglalása. A vezérmondat tereli az olvasót, így az írott sajtóban nyomdatechnikával, a médiában pedig a kiemelés, figyelemkeltés sajátos eszközeivel – állókép és felirat együttes használatával, a narrátor hírmondatot kiemelő ismétlésével stb. – kap nyomatékot. Az elsődleges funkció az információ lehető legteljesebb ismertetése. A lead tartalmazza a hír négy alapelemét, azaz válaszol a ki?, hol?, mikor?, mit csinált? kérdésekre. Ebben az esetben a vezérmondat önmagában betölti az alaphír funkcióját, a továbbiakban a hír a fordított piramis elve alapján épül, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosságra hozandó információ a szöveg legelején megjelenik a maga teljességében, a továbbiakban egyre szűkül az új információk köre. A lead tehát a leglényegesebbtől halad a kevésbé lényeges felé. Van olyan megoldás is, hogy egyetlen elemet – a leglényegesebbet – emelnek ki a hírből, ez az egyszerű lead. Attól függően, hogy melyik ez az elem, ki-, hol-, mikor-, illetve mit-típusúnak is nevezik. Használható benne idézet is, amely érzékelteti a történés akusztikáját. Gyakran előfordul, hogy a lead következtetéseket tartalmaz, ilyenkor az okok és a körülmények kifejtése marad a későbbiekre. Az egyik leghatásosabb leadfajta a kérdést tartalmazó. Ez alkalmas arra, hogy érdekeltté tegye az olvasót, hogy ő próbáljon meg választ találni a leadben felvetett kérdésre, még mielőtt az eseményekből adódó választ megkapná. A bulvár leggyakrabban a drámai felütés módszerével él, de az elektronikus sajtó hírszerkezetében is gyakran előfordul a figyelemfelkeltésnek ez a módszere. A lead egyfajta drámai felütés, ha a televízióban dokumentumértékű, nem csupán illusztráció jellegű képekkel társul; a tényhír után az esemény okának a megnevezése, a következmények és az esetleges hatások részletezése, végül a tényhír – némileg módosított formában való – megismétlése követi.