Az adott történet szerzője saját kultúrájának a sztereotípiáiból merít mintákat: a gonosz mostoha, a kapzsi bankár, a harmadik fiú, a tékozló fiú stb. Hősei már „léteznek” az adott kultúrában, és a szerző a történetben újra egyesíti, kombinálja őket. Így a hősök a társadalomban közismert kulturális kódok ötvözetei. Mindegyik kód jelképek rendszere, amelyek a valóságra utalnak. Elég ezeket a jelképeket felvillantani, s máris „helyzetbe hozzák” a főhőst. A kódok és jelképek a személyiségek bemutatása mellett a fenyegető konfliktust is előre jelezik, a cselekményt a megoldás felé viszik.