Közszolgálatinak azokat a médiumokat nevezzük, amelyek a közszolgálati alapelvek szerint működnek, közérdekű, az össztársadalmi véleményspektrum azonos súlyú ábrázolását biztosító, állampolgári véleményalkotást garantáló, sokszínű tájékoztatást biztosítanak. A közszolgálati médiumok állami tulajdonban előfizetési díjakból, vegyes finanszírozás esetén az állami költségtérítés mellett, reklámbevételekből működnek. Magyarországon 2002-től, miután a Medgyessy-kormány eltörölte az előfizetési díjat, a közszolgálati televízió, rádió és hírügynökség döntő részben állami támogatásokból, elenyésző mértékben pedig reklámbevételekből, illetve a hírkereskedelem bevételeiből, vegyes finanszírozással működik.
A közszolgálati média feladata az előfizetési díjprivilégium vagy a közvetlen állami támogatás/költségtérítés ellenszolgáltatásaként a lakosság teljes körű rádiós és televíziós alapellátásának a biztosítása. Az alapellátás egyaránt felöleli a hírszolgáltatási, oktatási, kulturális és szórakoztató tartalmak előállítását és közvetítését. Európa legtöbb országában a közszolgálati médiumok maguk határozzák meg alapellátási feladataik tartalmát. Az alapellátás ellenőrzésére és a programpolitika irányelveinek a meghatározására társadalmilag releváns csoportok képviselőiből tanácsokat vagy kuratóriumokat rendelnek az intézmények mellé.