A közszolgálat definíciójára a nemzetközi szakirodalom három értelmezési keretet ajánl fel:
- dolgozók, személyek csoportjára vonatkozik;
- a közszféra személyzeti rendszerét jelenti;
- a közszolgáltatások biztosításának az átfogó rendszere.
A nemzetközi kutatások kizárólag az első két értelmezésbe tartozó kérdésekre irányulnak. A brit fogalomhasználat, árnyalva a közszolgálatot, a public service kifejezés alá sorolja az állam által alkalmazott tanárokat, orvosokat stb. is, míg a civil service kifejezés vonatkozik a közigazgatás szűkebb értelemben vett hivatalnokaira. A magyarországi közszolgálattal foglalkozó szakirodalom még szelektívebb, mert kizárólag a 2. értelmezéssel, a közszféra személyzeti rendszerével foglalkozik. Ezen redukcionista értelmezés szerint közszolgálaton egyedül a közigazgatás hivatalaiban dolgozók értendők, így abból értelemszerűen kimarad a közszolgálati média intézményrendszere. Mindezzel szemben a meghatározás 3., kiterjesztett értelmezése a közszolgáltatások biztosításának minden elemét átfogja, s a közigazgatás mellett magában foglalja a közszolgáltatásokat közvetlenül biztosító intézményrendszer tevékenységét, az iskolák, kórházak működését, a tűzoltóságot és a közszolgálati média intézményeit stb. Kiterjesztett értelemben a közszolgálati tevékenységet – állami finanszírozás mellett – magántulajdonú szervezetek is végezhetik, amennyiben megfelelnek a feladattal összefüggő szakmai, minőségi követelményeknek.