A közösségi hálózatok (angolul social networks) a tudományelméletben és a hálózattudomány kontextusában olyan strukturált rendszerekként definiálhatók, amelyek csomópontokból (egyének, csoportok vagy entitások) és az azokat összekötő élekből (kapcsolatok, interakciók) állnak, és amelyek a társadalmi, információs vagy technológiai interakciók mintázatait írják le. A fogalom eredete a szociológia és a matematikai gráfelmélet metszéspontjára nyúlik vissza, ahol a közösségi hálózatok elemzése a társadalmi struktúrák, a hatalmi dinamikák és az információáramlás megértésére szolgál. A közösségi hálózatok tudományos vizsgálata multidiszciplináris megközelítést igényel, amely a szociális hálózatelemzés (social network analysis, SNA), a kommunikációelmélet és az informatika eszköztárát ötvözi.
A közösségi hálózat pontos definíció szerint „olyan entitások halmaza, amelyeket specifikus kapcsolatok – például rokonság, barátság, szakmai együttműködés vagy digitális interakció – kötnek össze, és amelyek hálózati struktúrában szerveződnek” (Wasserman–Faust, 1994). Ez a struktúra leírható matematikai modellekkel, például gráfokkal, ahol a csomópontok (nodes) az aktorokat, az élek (edges) pedig a köztük lévő relációkat jelölik. A hálózatok lehetnek fizikai (pl. baráti körök) vagy virtuális (pl. online platformokon szerveződő csoportok), és méretük, sűrűségük vagy centralitásuk alapján elemezhetők. Barabási (2002) szerint a közösségi hálózatok gyakran skálafüggetlen (scale-free) tulajdonságokat mutatnak, ahol néhány csomópont (ún. hubok) kiemelkedően sok kapcsolattal rendelkezik, míg a többség kevésbé kapcsolódik.
A tudományelméleti megközelítés kiemeli, hogy a közösségi hálózatok nem statikus entitások, hanem dinamikus rendszerek, amelyek az interakciók evolúciójával változnak. Granovetter (1973) „gyenge kapcsolatok ereje” (strength of weak ties) elmélete szerint a hálózatokban az alkalmi vagy ritka interakciók kulcsfontosságúak az információ terjedésében és az új lehetőségek elérésében, ami a hálózatok társadalmi funkcióját is aláhúzza.
Közösségi hálózatok és közösségi média – a fogalmak szétválása: Bár a közösségi hálózatok és a közösségi média fogalma a köznyelvben gyakran összemosódik, a tudományelméletben és a kommunikációs kutatásokban eltérő jelentéssel bírnak. A közösségi hálózatok a kapcsolatok strukturált rendszerére utalnak, függetlenül attól, hogy azokat milyen platform vagy közeg közvetíti. Ezzel szemben a közösségi média (social media) olyan digitális platformokat és technológiákat jelöl, amelyek lehetővé teszik a közösségi hálózatok kialakulását, fenntartását és bővítését az online térben. Boyd és Ellison (2007) szerint a közösségi média „webalapú szolgáltatások halmaza, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy nyilvános vagy félig nyilvános profilokat hozzanak létre, kapcsolatokat létesítsenek, és megosszák tartalmaikat egy hálózaton belül”.
A két fogalom közötti különbség egyértelműsítése – struktúra vs. eszköz: A közösségi hálózatok a társadalmi vagy információs kapcsolatok absztrakt struktúráját jelentik, amely létezhet offline (pl. egy falu közössége) vagy online környezetben is. A közösségi média ezzel szemben konkrét technológiai platformokat (pl. Facebook, X/Twitter, Instagram) takar, amelyek a hálózatok működését facilitálják.
Absztrakció vs. konkretizáció: A közösségi hálózatok elméleti konstrukciók, amelyeket tudományos modellekkel vizsgálunk (pl. centralitás, klaszterezés), míg a közösségi média a gyakorlati megvalósulásuk egyik formája, amely a felhasználói interakciókra és tartalom megosztására épül.
Funkcióbeli eltérés: A közösségi hálózatok elemzése a kapcsolatok mintázataira és dinamikájára fókuszál (pl. ki kit ismer, hogyan terjed az információ), míg a közösségi média a tartalom előállítására, fogyasztására és terjesztésére helyezi a hangsúlyt (Kaplan–Haenlein, 2010).
Például egy baráti társaság hálózata közösségi hálózatként elemezhető a tagok közötti kapcsolatok erőssége alapján, függetlenül attól, hogy ezek a kapcsolatok személyesen vagy egy platformon, például a WhatsAppon keresztül valósulnak meg. A WhatsApp mint közösségimédia-eszköz azonban csak az egyik lehetséges csatorna, amelyen ez a hálózat megnyilvánul.
Tudományelméleti jelentősége: A közösségi hálózatok vizsgálata a tudományelméletben paradigmatikus szerepet tölt be, mivel lehetővé teszi a komplex rendszerek (pl. társadalom, kommunikáció, technológia) modellezését és megértését. A hálózattudomány módszertana révén a közösségi hálózatok elemzése hozzájárul az olyan jelenségek magyarázatához, mint a hatalmi struktúrák kialakulása, az információ diffúziója vagy a kollektív viselkedés. A közösségi média térhódítása ugyanakkor új kutatási irányokat nyitott, például a digitális hálózatok hatását a nyilvánosságra és a demokráciára (Benkler, 2006).
Lásd még újmédia.