Az érdekszövetségek (lobbicsoportok, nyomásgyakorló csoportok) részét képezik a liberális piacgazdaságnak, tevékenységük átszövi a társadalmak életét. Érdekszövetségeken személyek és testületek önkéntes alakulatait értjük, amelyeket a politika (törvényhozás, végrehajtó hatalom) választott képviselőinek a befolyásolása céljával hoznak létre. A nyomásgyakorló csoportok az állami döntéshozatalra igyekeznek befolyást gyakorolni, miközben a saját érdekeiket állítják előtérbe. A politikai akarat alakítására irányuló tevékenységüket a törvény nem szabályozza. Az érdekszövetségek lobbija folyamatában végbement a professzionalizálódás, amelynek eredményeként a jelentősebb érdekcsoportok nyomásgyakorló tevékenységében való közreműködésként PR-ügynökségek, ügyvédi irodák és tanácsadó cégek vállalnak megbízásokat. A kereskedelmi érdekcsoportok a politikai döntéshozóknál pénzügyi adományok, információk, know-how, tanácsadás, szakértői megbízás, felügyelőbizottsági tagság, politikusi pálya utáni karrier ígéretével érnek el tartós befolyást. Így beépülhetnek a pártokba, egyebek mellett médiatámogatást ígérhetnek a politikusok számára. A pénzügyileg erős és jól szervezett érdekcsoportok képesek a gyenge államok manipulálására, a közjó érvényesülésének a háttérbe szorítására és az állampolgárok akarata ellenére és költségére végrehajtott változások elérésére. Werner Lachmann szerint a kereskedelmi érdekcsoportok túlzott befolyása a mai társadalomban oda vezethet, hogy az állam újraelosztó ügynökséggé züllik, és egyre inkább elveszíti társadalomszervező és irányító funkcióját. Lásd még gazdasági etika, közérdek.