A kulturális kompetencia fogalmi meghatározása Susan Morley 1970-es években végzett közönségkutatására vezethető vissza, amikor azt vizsgálta, hogy az egyes emberek milyen előzetesen megszerzett tudással, tapasztalattal és ízlésvilággal közelednek a médiatartalmakhoz.
Kulturális kompetencia Read Post »
Pierre Bourdieu kulturális reprodukciót és szociális reprodukciót összevető elmélete szerint az egyes társadalmi osztályok reprodukciós stratégiái négy kategóriába sorolhatók (termékenységi, házassági, örökösödési, gazdasági).
Kulturális reprodukció (Cultural reproduction) Read Post »
Kulturális produkció, létrehozatal. Pierre Bourdieu kulturális termelésről alkotott elmélete szerint ahhoz, hogy teljességében értelmezhető legyen egy műalkotás, szükségszerű megismernünk mind az adott mű keletkezésének a körülményeit, mind pedig a már elkészült produktum fogadtatását.
Kulturális termelés (Cultural production) Read Post »
Az emotikonok (hangulatjelek) egy része nemzetközi, de vannak egy bizonyos kultúrához szorosan kötődő emotikonok (pl. a kaomodzsi jellemzően japán emotikonféleség).
Kultúraspecifikus emotikon Read Post »
Új típusú kommunikációs módszer, amely a kvantumbeillesztési hatást használja az információk továbbítására; új interdiszciplináris fejlesztés, amelyet a 2010-es évtizedben fejlesztettek ki; új kutatási terület, amely a kvantumelméletet és az információelméletet ötvözi.
Kvantumkommunikáció Read Post »
A Facebook közösségi oldalon a like (magyarul: tetszik) gomb, melynek szimbóluma a felfelé tartott hüvelykujj. A kiejtés szerint magyarosított lájk kifejezés angol eredetije, a like ige azt jelenti, hogy tetszik nekünk, kedveljük a lájkolt tartalmat vagy személyt. Gyakran fordul elő a „nyomok egy lájkot”, „Nagy lájk!” szókapcsolatokban.
A Facebook közösségi oldalon közösségi szövegek lájk (tetszik) gombbal való értékelése; a lájkolt tartalmat az ismerősök is látják, így a tartalom népszerűbbé válik, terjed.
Online felhasználói tevékenység, amely annak a kifejezésére szolgál, hogy tetszik nekünk egy adott tartalom. A kifejezés eredetileg a Facebook közösségi oldalon jelent meg, ahol a tartalmat kedvelő felhasználó egyetlen kattintással, az egyes posztokhoz tartozó like (magyarul: tetszik) gomb megnyomásával például kifejezheti, hogy tetszik neki az adott fotó, egyetért a bejegyzéssel, szimpatikus neki a megosztott cikk, vagy támogat egy ügyet.
A lead a médiahír figyelemfelhívó bevezetése, a hír legfontosabb elemének az összefoglalása. A vezérmondat tereli az olvasót, így az írott sajtóban nyomdatechnikával, a médiában pedig a kiemelés, figyelemkeltés sajátos eszközeivel – állókép és felirat együttes használatával, a narrátor hírmondatot kiemelő ismétlésével stb. – kap nyomatékot.
Lead (Vezérmondat) Read Post »
Leíró, deskriptív képi elemeken a hírműsorokban a helyszínt teljességében bemutató totálokat, azok részleteit – féltotál, kistotál, közeli stb. –, illetve a saját hangjukon megszólaló aktorokat, azaz a személyiségükkel közvetlenül a befogadó közönséghez forduló médiaszereplők bevágott, konvencionálisan tíz másodperces szinkronszerepléseit értjük.
Az azonosulás ez esetben freudi hagyomány szerint értendő, és tudatalatti folyamatokra épül. Fiske szerint emocionális, érzelmi „elcsábítást” feltételez, és megmagyarázza a rajongók hisztériáját is.
Lélektani azonosulás Read Post »
A lépcsőzetes nyilvánosság a Heller–Rényi-szerzőpáros nem normatív nyilvánosságelméletéhez kapcsolódik. A teória értelmében az egyes lépcsők úgynevezett kognitív küszöböket jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkivel lehet minden témáról beszélgetni.
Lépcsőzetes nyilvánosság Read Post »
