Szócikkek

A motiváció vizsgálata annak az elfogadásán alapul, hogy az egyén a saját érdeklődésének megfelelően szabadon választ. A felismert érdeklődésre adnak válaszokat, sőt abban segítik a befogadókat, hogy minél inkább tudatában legyenek saját motivációiknak.

Két vagy több személy hozzájárulása egy új értelmezés, jelentés megalkotásához. Új jelkép a valóság új értelmezésére egy adott kultúrán belül, az adott kultúra számára.

Olyan művészeti gyakorlat, amelynek a gyökerei a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörére vezethetők vissza. A művészeti produktum a közösségi alapú művészet esetében közösségi keretek között, az adott társadalmi, etnikai, vallási, online stb. csoport tagjainak az interakciójával jön létre.

A közösségi hálózatok (angolul social networks) a tudományelméletben és a hálózattudomány kontextusában olyan strukturált rendszerekként definiálhatók, amelyek csomópontokból (egyének, csoportok vagy entitások) és az azokat összekötő élekből (kapcsolatok, interakciók) állnak, és amelyek a társadalmi, információs vagy technológiai interakciók mintázatait írják le.

Közösségi médián mindazon internetalapú, a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épülő szolgáltatások csoportját értjük, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy virtuális közösségekben és hálózatokban tartalmakat hozzanak létre és osszanak meg egymással.

Nyilvános kényszer a közvélemény álláspontjának a figyelembevételére, elfogadására, érvényesítésére.

A közösségi oldalak olyan internetalapú szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik (regisztrált) felhasználóik számára, hogy egy kötött rendszeren belül saját profilt hozzanak létre, és online hálózatot építsenek valós vagy virtuális ismerősökből.

A közszolgálat definíciójára a nemzetközi szakirodalom három értelmezési keretet ajánl fel:
1. dolgozók, személyek csoportjára vonatkozik;

2. a közszféra személyzeti rendszerét jelenti;

3. a közszolgáltatások biztosításának az átfogó rendszere.

Olyan szolgáltatások, tevékenységek gyűjtőneve, melyek egy adott közösség érdekét szolgálják, a számára fontos javak megosztását biztosítják. A közszolgálati intézmény többnyire a közösség tulajdonában van, közpénzből gazdálkodik (például közszolgálati televízió, közművek). Lásd még közszolgálat, közszolgálati alapelvek, közszolgálati média feladata, közszolgálati média válsága.

A közszolgálati tájékoztatás alapelvei a mai napig a BBC 1920-as években lefektetett műsorpolitikai elveire vezethetők vissza. Ennek alapján a közszolgálati tájékoztatásról akkor lehet beszélni, ha biztosított:

Közszolgálatinak azokat a médiumokat nevezzük, amelyek a közszolgálati alapelvek szerint működnek, közérdekű, az össztársadalmi véleményspektrum azonos súlyú ábrázolását biztosító, állampolgári véleményalkotást garantáló, sokszínű tájékoztatást biztosítanak.

A közszolgálati média ma a világ legtöbb országában jelentős ideológiai, politikai és technológiai problémákkal szembesül. A legnagyobb kihívással azokban a társadalmakban találja szemben magát, amelyekben a neoliberális elvekhez kötődő társadalom- és gazdaságszervezési elvek dominálnak, és a közösségi szféra háttérbe szorult a privát szférával szemben.