Az internetkiközösítettek paradigmája azon a feltételezésen alapul, hogy az internet hiányában az egyént behozhatatlan hátrány éri a hozzáféréssel rendelkezőkhöz képest. Az internet-hozzáférés hiányából következik az információs szakadék, lemaradás.
Internetkiközösítettek (Internet dropouts) Read Post »
(Különösen 2015-től) internet ösztönözte, irányította (okostelefon és az internet segítségével szervezett) migráció.
Interperszonális, két vagy több szubjektum között létrejövő és a felek számára egyaránt hozzáférhető információcsere, amelyben akusztikus, vizuális, haptikus és olfaktorikus jelek egyidejűleg járulnak hozzá a jelentések megragadásának a lehetőségéhez.
Interszubjektív kommunikáció (Intersubjective communication) Read Post »
Az „ipar 4.0” vagy „negyedik ipari forradalom” kifejezés a gyártásban és az iparágakban bekövetkező digitális átalakulásra utal. Ez a kifejezés eredetileg Németországban keletkezett, és az iparágakban a fizikai és digitális rendszerek összekapcsolódásának a növekedésére utal.
Hír- és politikamagyarázó személy. Eredetileg szanszkrit szó, jelentése: ’tudós’, ’tanult ember’. A médiában elemző, értelmező, politikamagyarázó szerepben megjelenő személy elnevezése az amerikai politikai újságírásban. Lásd még spektakularizáció.
Az irodalom és az újmédia az egyének mindennapi médiahasználatában sok szálon összekapcsolódik, mivel a médianyelv alapja az irodalmi nyelv. Az internet megjelenése hatással volt a szövegfeldolgozásra, az írott szövegekre, ugyanis új publikációs lehetőségek nyíltak meg.
Irodalom és újmédia Read Post »
Az elmélet az olyan egyenlőtlenségi viszonyokat magában foglaló társadalmi struktúrára vonatkozik, amelyben egy tájékozott kisebbséggel egy tájékozatlan többség áll szemben, és a két csoport közötti információs szakadék folyamatosan növekszik.
Ismerethiány-elmélet (Knowledge Gap Hypothesis ) Read Post »
Az ismétlés mint eredetileg a retorikában a szöveg értelmi emelését szolgáló eszköz transzformálódik manipulációs lehetőséggé. Az ismétlés jellegéből adódóan evidenciaérzést kelt, ami az jelenti, hogy a korábban szokatlan, elvetett dolog elfogadóvá, támogathatóvá válik.
Magyar fejlesztésű közösségi weboldal, egyike a világ legelső közösségi hálózatainak. 2002. április 14-től (eleinte még WiW néven) 2014. május 15-ig működött. Az iWiW név az angol international Who is Who (’nemzetközi ki kicsoda’) kifejezés rövidítése.
A közönség tudatában van, hogy az elvárt azonosulás része a szórakoztatásnak, mely a mű célja. Nincs szó érzelmi, még kevésbé ideológiai azonosulásról, hanem egy olyan „játékról”, amelynek során a befogadó beleéli magát a történetbe. A tömegszórakoztatás működőképességének az előfeltétele a játékos azonosulás. Fiske hangsúlyozza, hogy ennek a fajta azonosulásnak a dinamikájában ugyanolyan fontos, hogy a befogadó képes legyen kilépni a történetből, mint hogy képes legyen belépni abba. Lásd még lélektani azonosulás.
Játékos azonosulás Read Post »
Pearce és Cronen elmélete alapján a csoportos tevékenységek résztvevői a koherencia, a cselekedetek összehangolása és a titok megtapasztalása által együtt alakítják saját társadalmi valóságukat. A koherenciát az előadott történetek alakítják ki, az összehangolás a megélt történetekből fakad, a titok pedig az elmondhatatlan történetek feletti csodálkozás élménye.
Jelentés összehangolt szabályozása Read Post »
A közönség, a befogadó közeg aktívan megfejteni az üzenetet, dekodifikálja azt. Azaz a befogadók képesek ellenállni az ideológiáknak, felismerni önazonosságukat, és kifejezésre juttatni azt a főáramlattal szemben is. A közönség gondolkodik, ítéletet alkot. A média nem egyszerűen egy tartalmat nyújt, hanem közönsége saját eszméinek a kifejlesztésére serkent. Érveket kínál, hogy azokból saját véleményeket (és kultúrát) alkossanak.
Jelentésteremtő hallgatóság Read Post »
