Szócikkek

A szövegköziség (intertextualitás) egyik fajtája.

A módszer gyakorlati alkalmazása az NLP (neurolingvisztikai programozás) elméletén és gyakorlatán alapszik.

A befogadói környezet szerint változik egy hír megítélése, ezért a szerkesztői semlegesség akkor érvényesül a legjobban, ha a jelentősebb társadalmi/választói csoportok ítéletét akár egymásnak ellentmondva is tartalmazza a tudósítás. Különösen érvényes ez a politikai hírekre és általánosságban minden megosztott tömeghírre.

Az az alapötlet, alapgondolat vagy alapeszme, amelyre a hír épül.

Minden olyan nyilvános, fizetett kommunikációs forma, amelynek a célja valamely termék, szolgáltatás, márka, esemény vagy üzenet népszerűsítése, eladása vagy elfogadtatása a célközönséggel. A hirdetés lehet kereskedelmi vagy társadalmi célú, és megjelenhet különféle médiumokban, mint például nyomtatott sajtó, rádió, televízió, internet, kültéri felületek (pl. plakát), közösségi média.

1) Napi hírműsor.

2) Médiahír. A hírműfaj közérdeklődést kiváltó követelményeinek megfelelő aktuális információ tartalmában hírértékkel bíró értesülés. Feldolgozási formája a mínuszos rövid hírtől a riportmontázsig nemcsak az információköteget, hanem annak a szerkesztőség által tulajdonított jelentőségét is tükrözi.

A hír számszerűen is kifejezhető minőségi értéke a hírfaktorok, hírképző erők alapján megállapítható jellemzők szerint.

A hírfaktorok alapján kialakuló hírtétel követési rendjét a következő jellemzők határozzák meg: nagy népességcsoportot érint, újdonságot tartalmaz, közérdeklődést vált ki, aktualitással, kuriozitással és meglepő erővel bír, illeszkedik az előzményi kontextushoz.

A média által nyújtott szereplési lehetőség révén a tömegember személyre szabott elismertségre tesz szert, melynek alapja a közönségre gyakorolt hatás. A szakmai szempontok a közönség tudatában hétköznapi tulajdonságokra egyszerűsítve jelennek meg, függetlenül attól, hogy miként részesednek a hírnév kialakításában. Lásd még tabloid.

Hírfeldolgozási mutató. Egy hír teljes médiakínálata alapján meghatározható az annak objektív tartalma és az eseti feldolgozása közötti eltérés etikai szempontú rangsorolása alapján keletkező szám. A szerkesztőségek munkastílusának és sajátos értékrendjének a mutatója nem abszolút érték, azaz a pontos tájékoztatástól való eltérés jelzésére a híretikai vegyérték csak adott hírkontextusban alkalmas.

A kemény hírek magvát kevésbé lényegi, de megjelenési formája vagy tartalma miatt vonzó hírforma pótolja. A híreufemizmus a szerkesztő döntése és felelőssége, valójában leggyakrabban a szerkesztői szabadság tág határaival is magyarázható, de minden esetben kompromisszumos, konfliktuskerülő megoldás.

1) Gyakran frissülő internetes oldalak (pl. hírportálok, blogok) által kínált webes szolgáltatás az oldalon megjelenő új tartalmak, friss hírek terjesztésére, követésére. Az ezzel a szolgáltatással rendelkező honlapokon a felhasználó kérheti, hogy minden alkalommal, amikor a weboldal új tartalommal frissül, arról értesítést kapjon.