A hangulatjel (másik nevén emotikon) a digitális kommunikációban az érzelmek írásbeli kifejezésére szolgáló jel, jelsorozat. Népszerűsége az elektronikus kommunikációban elsősorban annak köszönhető, hogy pótolja a közvetlen kommunikációban megjelenő testbeszédet, és elősegíti az élőszavas érintkezés során arckifejezéssel, gesztusokkal közvetített érzelmek, nonverbális megnyilvánulások írásban történő kifejezését.
Emotikon (Hangulatjel) Read Post »
Csonka médiaszillogizmus, amelyből hiányzik az egyik premissza. Az enthüméma a következtetéseit a valószínű premisszákból vagy jelekből vonja le, azaz okokra következtet az okozatokból, nem pedig az okozatokra az okokból.
A hétköznapi világszemlélet felfüggesztése, és egyben áthelyezkedés a tudományos kutatói, szakmai fogalomkészletben gondolkodó szakértő nézőpontjába.
Az erőből reklámozás során a hirdetők célja a fogyasztók teljes pályás letámadása a reklámozott márka feltétel nélküli elfogadtatása, a fogyasztók behódolásának a kikényszerítése érdekében. Az ilyen típusú reklámmal a legnagyobb nemzeti és nemzetközi márkák élnek, kampányaikat hatalmas költségvetés jellemzi.
Erőből reklámozás (Ad-force-modell) Read Post »
A racionális elméletek az üzenet érvelő erejét vizsgálják, s azon a feltételezésen alapulnak, hogy a befogadó a logika formális szabályaira vonatkozó implicit ismeretekkel rendelkezik. A racionális értelmezés fókuszában az érv és az érvelés (argumentáció) áll. A filozófia és a kommunikációelmélet tudományterületén megjelent elméletek többféleképpen írják le az állítás igazságértékét:
Értelemre ható üzenet Read Post »
A meggyőző üzenet érzelemre ható (emocionális) jellegének vizsgálatai szerint az érzelmeknek több összetevőjük is van: egy kognitív, egy pozitív vagy negatív érzés, egy pszichológiai és egy viselkedési. Dillard és Meijnders (2002) szerint az érzelmek funkciója az, hogy a viselkedést irányítsák.
Érzelemre ható üzenet Read Post »
A konnotáció a képi befolyásolás egyik leggyakoribb eszköze, amelynek a gyökerei Arisztotelész megállapításaihoz nyúlnak vissza: „Az érzelmek azok a tényezők, amelyek megváltoztatják az emberek ítéleteit.”
Érzelmekhez kötődő képsor (Konnotáció) Read Post »
A manipulációnak ez a fajtája képzettársítást kínál egy bemutatott termék (tartalom) és egy inger között. Ilyen esetekben a képzettársítás a tartalom közlőjének a szubjektív céljaira épül.
Érzelmi csúsztatás Read Post »
Emocionális vegyérték. Az összeállítás érzelmi temperáltságát jellemző mutató.
Érzelmi jelző (Emotional marker) Read Post »
Philippe Breton szerint a manipuláció két szintje közül az érzelmi síkú manipulációk közé tartoznak az alábbiak:
Érzések manipulálása Read Post »
Az amerikai tájékoztatáspolitika európaitól eltérő gyökerei az eltérő társadalomszervezési elvekből vezethetők le.
Észak-amerikai tájékoztatási modell Read Post »
