A 20. század végén átalakult gazdaság új típusa, jellegzetes vonása. Az új típusú gazdaság három jelzővel írható le: információs, globális és hálózati. Az információs gazdaság és az ipari gazdaság egymástól megkülönböztethető gazdasági-társadalmi rendszert alkot. Manuel Castells szerint a két rendszert az információs technológiai paradigmaváltás eredményeként az érett ipari gazdaság termelékenységi potenciáljának a tényleges hasznosítása különbözteti meg egymástól. Az új technológiai paradigma hozta változások:
1) megváltozott az ipari gazdaság kiterjedése és dinamikája;
2) létrejött a globális gazdaság;
3) új versengési hullám indult;
4) kreatív rombolás ment végbe a gazdaság nagy szegmenseiben;
5) kialakult a tudásalapú termelés és menedzsment rendszere;
6) megindult a gazdaság globális léptékű társadalmi, kulturális és intézményi átalakulása.
Az információalapú gazdaság vagy információs gazdaság elterjedéséhez és megvalósulásához a magántőke mellett az államok kulturális és intézményi szektorai is aktívan hozzájárulnak. Az informacionalizmus paradoxona a nemzetgazdaságok tekintetében, hogy az állami támogatásokkal segített információs gazdaságnak ahhoz, hogy sikeres lehessen, a globális gazdaság működési rendjéhez kellene illeszkednie.