A globális cenzúra alapvető problémája a cenzúra szabályozatlanságának a kérdéséből fakad. Az információs tartalmak szűrésének a szükségessége nem kérdéses. A kérdés csak az, hogy milyen szervezet, milyen szabályok alapján, melyik közösség érdekében szűri az információkat. Mivel az információ áramlása globálissá vált, az azt előállító és megosztó platformok is nemzetköziek, az egyes államok által csak részlegesen szabályozhatók. Jelenleg nem létezik olyan nemzetek feletti, közös akaraton alapuló szabályozókkal szabályozott szűrő, amely biztosíthatná az igazságnak megfelelő információáramlást. Jellemzően globális gazdasági társaságok a saját normáik szerint állítják elő és szűrik az információkat.
A „globális cenzúra” kifejezés általában olyan cenzúragyakorlásra utal, amely nem korlátozódik egyetlen országra vagy régióra, hanem világszerte érvényes. Ez magában foglalhatja a hírek, információk, művészetek vagy más tartalmak elnyomását vagy manipulációját, amelyeket a cenzúrázó fél károsnak, kényelmetlennek, politikailag elfogadhatatlannak vagy egyébként elfogadhatatlannak tart.
A globális cenzúra formái között szerepelhet:
- Internetes cenzúra: Az internetes cenzúra a hozzáférés korlátozása vagy blokkolása bizonyos weboldalakhoz vagy online tartalmakhoz. Ez magában foglalhatja a politikailag érzékeny tartalmak, a pornográfia, a szerzői jogok megsértése, a gyűlöletbeszéd és más, a cenzúrázó fél által kifogásolt tartalmak blokkolását.
- Médiacenzúra: A médiacenzúra a hírek és információk elnyomása vagy manipulációja a televízióban, a rádióban, a nyomtatott sajtóban és más médiumokban. Ez magában foglalhatja a kormánykritikus tartalmak elnyomását, a propaganda terjesztését, vagy a fake news (álhírek) terjedésének a megakadályozását.
- Kulturális cenzúra: A kulturális cenzúra a művészetek, filmek, zenék, könyvek és más kulturális termékek elnyomása vagy manipulációja. Ez magában foglalhatja a politikailag, vallásilag vagy erkölcsileg kifogásolt tartalmak elnyomását, illetőleg a kulturális normák és értékek védelmét.
A globális cenzúra komoly kihívásokat jelent a szólásszabadság, a demokrácia és az emberi jogok szempontjából. Ugyanakkor a cenzúra néha indokoltnak tekinthető a közrend, a nemzetbiztonság, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem vagy a gyermekvédelem érdekében. A globális cenzúra kérdése tehát összetett etikai és politikai dilemmákat vet fel.