Graffiti (Falfirkálás)

Általában illegálisan kivitelezett, köz- vagy magántulajdonban lévő felületbe, felületre rajzolt, firkált, festékszóróval fújt, karcolt, vésett vagy más módon készített, elsősorban szövegalapú ábra vagy rajz, az utcaművészet egyik alkategóriája. Szubkulturális városi kommunikációs mód, a képi befolyásolás eszköze, az alternatív média egyik lehetséges outlete, jelrendszer és folklórműfaj egyben, melynek egyszerre inspirációja és inspiráltja a populáris kultúra. A kifejezésnek magyar megfelelője nincs. Habár egyes számban használják, a graffiti valójában a graffito (’falba vésett, karcolt kép vagy szöveg’) többes száma. A kortárs graffitikultúrának sajátos esztétikája, atmoszferikussága, vizuális nyelvezete, önálló szabályrendszere, technikája, szintaxisa van, melyet az elmúlt évtizedekben luxusmárkák dizájnerei is előszeretettel emeltek be kampányaikba. A graffiti alműfajai és stílusai közé tartozik a tag (funkcióját tekintve nem azonos a közösségi médiában használt tagekkel, amelyek célja a bejegyzések, fotók, videók, hirdetések vagy az ezekben szereplő személyek, szervezetek visszakövetése), a blockbuster, a bomb vagy throw-up, a burner, a wildstyle, a fordított és a tiszta graffiti, a chrom, a stencil, a növénygraffiti vagy a köztéri illemhelyek feliratai (ún. latrináliák). Bár a falfirka az ókor óta az urbánus közeg egyik sajátossága, a napjainkban graffitiként ismert, festékszóróval (can ’kanna’) készített alkotás az 1960-as évek Amerikájának újfajta, japán „ízlésvilágot” beemelő hirdetésstratégiájával terjedt el. Nyugaton nagyjából az 1980-as évekre tehető a kortárs graffitikultúra legmozgalmasabb időszaka, a graffiti boom. A különféle festékszórós technikák ekkoriban váltak a műfaj legkedveltebb zsánerévé. Magyarországon a graffiti az 1990-es években élte fénykorát. Művelői a firkászok (graffiti writer, író), akik néhol ún. crew-kban, csoportokban dolgoznak, illetve a graffitiművészek. A legtöbb graffitis művésznéven alkot, a pszeudonimitás a zsáner illegalitásából adódik. A betört ablak elv kapcsán gyakran hozzák összefüggésbe a vandalizmussal. A műfaj leghíresebb képviselői Keith Haring, Jean-Michel Basquiat, Banksy, King Robbo, Shepard Fairey és Blek le Rat.

A graffiti gyakran képregényszerű alakjai újabb szubkultúrát és művészeti ágat, a képregények világát idézhetik. Egy-egy alkotás észlelése izgalmas példája lehet az interszubjektív kommunikációnak is, amelynek során szemlélőből is könnyedén válhat alkotó.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Tribális női arcot formázó, kivitelezésében viszonylag egyszerű, egyszínű graffitirajz, amely mellett az ereszcsatornára ragasztott matricák hirdetnek különféle helyi kezdeményezéseket és művészeti projekteket.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A techno zenei műfaját népszerűsítő „handstyle”, azaz kézírásos graffiti, mely tömör egyszerűségében is sokatmondó.

A nem szövegalapú graffitiben igencsak gyakori az emberi arc ábrázolása, metaforikusságukban ezzel is rájátszva a városi kommunikáció egyik alapproblémájára, a kommunikációs „láthatóságra”, hozzáférhetőségre.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Stilizált betűkombinációjú graffitimunka, amely kalligráfiájában valahol a blockbuster és a wildstyle határán „mozog”.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Mind az esernyőfogalomként funkcionáló utcaművészet, mind pedig a graffiti helyspecifikusságra épülő művészeti forma, s ezek egalitáriussága, demokratikussága a műfajok témaválasztásában is megmutatkozik. A „Néha csak magadra számíthatsz” felirat, illetve a mellőle és a matracáról a kép készültekor „hiányzó” hajléktalan együttese a közterületen való láthatóság és magárautaltság szimbólumaként akár a képi befolyásolás egyik példája is lehet. Az érzelmekre ható vizuális inger mellett a hiányzó ember szociális hovatartozása az egyértelmű érzéki markerek mentén azonnal értelmezhető.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A betört ablak elv értelmében a romos házon szinte magától értetődő a graffiti jelenléte. Az arcokkal ellátott, s ilyesformán már-már antropomorfizált házon festékszóróval kivitelezett Morze-jelek is találhatók, amelyek újabb nyomvonalat indíthatnak a városi nyomhagyás és -értelmezés tanulmányozásában.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Foltszerű festékszórópacákból összeálló graffiti arc, amelyet a (valószínűleg véletlen) túlzott festékhasználatból lefolyó „könnyek” ruháznak fel plusz érzelmi töltettel.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A graffiti „legősibb” funkcióját, a területjelölést e kispesti tag is betölti, amelyet valószínűleg az 1991-ben olasz mintára alapított kispesti szurkolócsoport, az Ultra Red Boys Kispest egyik tagja hagyott maga után.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A graffiti gyakran képregényszerű alakjai újabb szubkultúrát és művészeti ágat, a képregények világát idézhetik. Egy-egy alkotás észlelése izgalmas példája lehet az interszubjektív kommunikációnak is, amelynek során szemlélőből is könnyedén válhat alkotó.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Tribális női arcot formázó, kivitelezésében viszonylag egyszerű, egyszínű graffitirajz, amely mellett az ereszcsatornára ragasztott matricák hirdetnek különféle helyi kezdeményezéseket és művészeti projekteket.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A techno zenei műfaját népszerűsítő „handstyle”, azaz kézírásos graffiti, mely tömör egyszerűségében is sokatmondó.

A nem szövegalapú graffitiben igencsak gyakori az emberi arc ábrázolása, metaforikusságukban ezzel is rájátszva a városi kommunikáció egyik alapproblémájára, a kommunikációs „láthatóságra”, hozzáférhetőségre.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Stilizált betűkombinációjú graffitimunka, amely kalligráfiájában valahol a blockbuster és a wildstyle határán „mozog”.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Mind az esernyőfogalomként funkcionáló utcaművészet, mind pedig a graffiti helyspecifikusságra épülő művészeti forma, s ezek egalitáriussága, demokratikussága a műfajok témaválasztásában is megmutatkozik. A „Néha csak magadra számíthatsz” felirat, illetve a mellőle és a matracáról a kép készültekor „hiányzó” hajléktalan együttese a közterületen való láthatóság és magárautaltság szimbólumaként akár a képi befolyásolás egyik példája is lehet. Az érzelmekre ható vizuális inger mellett a hiányzó ember szociális hovatartozása az egyértelmű érzéki markerek mentén azonnal értelmezhető.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A betört ablak elv értelmében a romos házon szinte magától értetődő a graffiti jelenléte. Az arcokkal ellátott, s ilyesformán már-már antropomorfizált házon festékszóróval kivitelezett Morze-jelek is találhatók, amelyek újabb nyomvonalat indíthatnak a városi nyomhagyás és -értelmezés tanulmányozásában.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

Foltszerű festékszórópacákból összeálló graffiti arc, amelyet a (valószínűleg véletlen) túlzott festékhasználatból lefolyó „könnyek” ruháznak fel plusz érzelmi töltettel.
(Fotó: Ozsváth Eszter)

A graffiti „legősibb” funkcióját, a területjelölést e kispesti tag is betölti, amelyet valószínűleg az 1991-ben olasz mintára alapított kispesti szurkolócsoport, az Ultra Red Boys Kispest egyik tagja hagyott maga után.
(Fotó: Ozsváth Eszter)