A hírműsorokban gyakran használt faktív igepárok, például „letagadja, hogy…” (faktív); „tagadja, hogy…” (nem faktív), „sajnálja, hogy…” (faktív), „attól tart, hogy…” (nem faktív), melyeknek képi retorikai párjai – ha nem is mindig egyértelműek – viszonylag könnyen azonosíthatók. Az összehasonlító melléknévi szerkezetre két preszupponáló példát érdemes idézni, amelyek a nyelvi distinkció révén különösen érzékenyen mutatkoznak meg a társuló vagy inkább elsődleges információhordozóvá előlépő képi multiplikáció révén, és így alapvető befolyásolási eszközzé változnak az adott hírműsorban: 1. Az ellenzéki párt elnöke következetesebb, mint a koalíció vezetője. 2. Tovább nőtt az államháztartási hiány. Az első mondat önmagáért beszél, a második viszont elvisel annyi magyarázatot, hogy a hír információtartalmában így szerepel, ezért külön igazolást igényel. Kifejezetten információtorzító eszköz, ha egy műsor olyat preszupponál, ami nem igaz vagy nem teljesen igaz, illetve olyasmit defaktivizál, aminek a valóságtartalma nem vonható kétségbe. Mindezek a manipulációs lehetőségek nem annyira elméleti formában, hanem sokkal inkább a gyakorlati alkalmazásban jelennek meg.