Európában a közszolgálati média kialakulása történelmi-kulturális előzményekre tekint vissza. A közösségeknek a sorozatos háborúkkal és etnikai feszültségekkel szemben védelmet nyújtó állam mindig jelentős szerepet kapott, miközben magas volt az egyes közösségek és államok integratív képessége is. A modellre hatott az a tradicionális nézetrendszer is, amely a közérdekre, közjóra vonatkozó felfogást is keretbe foglalta, mely az individuális érdekek fölött áll, és melyet az egyéni érdekekkel szemben, a közösségi érdekek védelmében kívánatos érvényre juttatni. Ebben a nézetrendszerben a közjó mellett külön hangsúlyt kap a nemzeti kultúra ápolása és a hagyományok tisztelete, és a mindezek mediatizálásához szükséges kommunikációs szuverenitás és autonómia. A köztájékoztatás értékét – szemben az észak-amerikai tájékoztatási modellel – nem a piaci profitabilitás határozta meg, a nézők nem fogyasztók, hanem állampolgárok, akiknek alapvető joguk a közinformációkhoz való hozzáférés. Az európai tájékoztatási modellt az elmúlt évtizedekben a digitális technológiai forradalmakon keresztül megvalósuló globalizáció, a fogyasztóközpontú szemlélet és az állami szabályozottság csökkentése erős kihívás elé állította. Az európai közszolgálati modell gyakorlati működésében jelentkező problémák az állami tulajdonú média korlátai, illetve az új technológiák piacosítása, valamint az Európai Unió egységes audiovizuális szabályozásának a nemzeti médiarendszerekre gyakorolt hatásai következtében léptek fel. A globális és az európai integrációs kihívások elsődleges színtere a nemzetállam, e kihívások pedig a nemzeti tájékoztatási monopólium, a közszolgálati média gyengítésére irányulnak.
A magánérdekek közérdek fölé helyezése elsősorban a média gyenge szabályozásában és a közszolgálati tájékoztatás fokozatos térvesztésében mutatkozott meg. A globalizáció folyamatainak az érvényesülése odáig vezetett, hogy napirendre került a történeti állam lerombolásának a programja is, a társadalmi szerveződés új formáinak a létrehozása, egy új világrend kialakítása.
A közszolgálati média a világ legtöbb országában jelentős ideológiai, politikai és technológiai problémákkal, kihívásokkal szembesül. A legnagyobbakkal azokban a társadalmakban találkozik, amelyekben a közszféra háttérbe szorult a neoliberális működési elvekhez kötődő privát szférával szemben. A közönség szórakozási igényeit kiszolgáló műsorstruktúrával és a bajtematikával átitatott hírműsorokat működtető magántulajdonú kereskedelmi médiával szemben jelentős lépéshátrányba került a közszolgálati média.