Az amerikai tájékoztatáspolitika európaitól eltérő gyökerei az eltérő társadalomszervezési elvekből vezethetők le. Az Észak-Amerikában meghatározó liberális demokrácia alapelvei értelmében elsődlegesek az individuális jogok és szabadságjogok, ezeknek a primátusa a tájékoztatásban is érvényesül. Az állam és az államot korlátozó társadalom szembenállása, a kormányzat társadalmi ellenőrzése, az állam „szükséges rosszként” való felfogása az államtól való függetlenséget helyezte kezdetektől a tájékoztatás követelményeinek az előterébe. Ennek megfelelően Amerikában a közszolgálati tájékoztatás mint a közjó vetülete is elsősorban az egyéni érdekek és szabadságjogok képviselőjeként képeződhetett le. Az európai tájékoztatási modellel szemben az itt megvalósuló kereskedelmi médiamodellben a tartalomszerkesztési elveket alapvetően a tulajdonos befolyásolhatja vagy korlátozhatja – eltekintve persze olyan általános tartalmi korlátozások érvényesítésétől, amelyek központi (állami) szabályokhoz kapcsolódnak (pl. dohányreklám tilalma, a kiskorúak megfelelő fejlődéséhez szükséges védelemhez való alapvető joghoz kapcsolódó tartalmi korlátozások stb.). A kereskedelmi szemléletből következően a fogyasztói választás szabadsága és szuverenitása alapján minden piacot szabályozó rendelkezést természetellenesnek tekintettek, s egyedül a frekvenciaszűkösségből eredő fizikai korlátok miatt fogadtak el minimális állami szabályozást. Ez a frekvenciaszűkösség azonban a technikai változásoknak – kábelhálózat, internet, digitális jeltovábbítás – köszönhetően mára technikai értelemben gyakorlatilag megszűnt. Az észak-amerikai tájékoztatási modellben a tájékoztatás ideológiáját a szabadpiaci logika határozza meg, s egyben erre az ideológiára épülő tájékoztatási gyakorlatot tekintik az amerikai demokrácia egyik pillérének. Az Amerikai Egyesült Államokban a tájékoztatás színvonalát több felügyeleti szerv látja el, az ellenőrzési rendszer működésmódja azonban több szempontból is különbözik az Európai Unióban működő rendszertől. Az első fontos eltérés, hogy a társadalmi felügyelet hagyománya sokkal korábban kialakult az Egyesült Államokban, mint az Európai Unióban. Az észak-amerikai tájékoztatási modellben a demokratikus tájékoztatás informális tényezői jóval erőteljesebben érvényesülnek, mint Európában. A demokratikus tájékoztatás érvényesítését fókuszpontba helyező civil és szakmai diskurzus, valamint az abban közreműködő nonprofit szervezetek, társadalmi fórumok működési gyakorlata jóval kiérleltebb az európai gyakorlathoz képest. A médiaszektor önszabályozási mechanizmusai is léteznek ugyan, ezek jelentősége viszont jócskán elmarad az európai gyakorlathoz képest, javarészt a nyomatott sajtópiacra szűkül. Az Egyesült Államokban a média és a tájékoztatás szövetségi szintű felügyeletét a Federal Communications Commission (FCC) látja el.