A manipulációnak ez a fajtája képzettársítást kínál egy bemutatott termék (tartalom) és egy inger között. Ilyen esetekben a képzettársítás a tartalom közlőjének a szubjektív céljaira épül. A mechanizmus lényege: kiválasztanak a célközönség percepcióiba egy már korábban beépült elemet, amely kényelmes, kívánatos vagy éppen ijesztő, félelmetes asszociációkat hív elő, majd a kiválasztott elemet hozzákapcsolják a közvetíteni kívánt üzenethez. Gyakori például az erotikához, érzékiséghez társuló elemek hozzáadása az üzenethez (pl. jégkrémet fogyasztó fiatal nő, a szájra koncentráló fotóbeállítással). Lásd érzések manipulálása.