Húsz évvel ezelőtt, 2005-ben jelentettük meg a Századvég Kiadónál a Médiabefolyásolási technikák kislexikonát. A kézikönyv akkor új színt hozott a magyar szakmai és közéleti diskurzusba és az egyetemi média szakok kötelező szakirodalmába: célja az volt, hogy átfogó betekintést adjon a média befolyásolóképességébe, működésének elméleti és gyakorlati alapjaiba, és ezzel hozzájáruljon a médiatudatosság fejlődéséhez, valamint a jövő médiaszakembereinek a képzéséhez. Az akkori kötet alapvetően még a „régi”, analóg média – a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió – véleményformáló és társadalombefolyásoló képességének a bemutatására fókuszált, abban a korszakban, amikor az internet csupán kiegészítő szerepet töltött be az információs ökoszisztémában.
2015-ben Médiabefolyásolás – Az új kislexikon címmel napvilágot látott a lexikon tulajdonképpeni második kiadása, amely már egy olyan világ kihívásaira reflektált, melyet a globális gazdasági válság, a forradalmi erejű technológiai átalakulás, az információs hálózatok kiépülése és a társadalmi struktúrák átrendeződése jellemzett. A médiatér ekkorra alapvetően megváltozott: az „új” média eszközei átrendezték a tájékozódás hagyományos formáit, új szokásokat, új kihívásokat és új befolyásolási technikákat hozva létre.
Ma, 2025-ben Médialexikon címmel, új szerzők közreműködésével, nagymértékben átdolgozva jelenik meg a kötet harmadik kiadása. A célunk nem csupán a meglévő anyag aktualizálása volt, hanem az is, hogy a digitális korszak kihívásaira válaszolva új fogalmakkal, hatásmechanizmusokkal és a médiabefolyásolás korábban ismeretlen technikáival bővítsük a lexikont.
A jelenlegi kiadás egyik fontos újdonsága, hogy több szócikk az emberi szaktudás és a mesterséges intelligencia (MI) együttműködésével készült. A mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé tette, hogy még szélesebb körből gyűjtsünk adatokat, gyorsabban elemezzünk nemzetközi példákat, és a hagyományos kutatási módszereket új perspektívákkal egészítsük ki.
Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy az MI nyújtotta technológiai előnyök kizárólag eszközként szolgálhatnak. A szócikkek tudományos megalapozottságát, értelmezési pontosságát és társadalmi hasznosságát továbbra is a mélyreható kutatómunkára, a szakmai tapasztalatokra és a gyakorlatban szerzett tudásra alapozzuk.
A digitális korszak egyik meghatározó tapasztalata, hogy a ChatGPT-hez és más mesterségesintelligencia-alapú eszközökhöz hasonló új technológiák megjelenésével először fordul elő az elmúlt évtizedek technológiai forradalmainak a történetében, hogy nem az eszközhasználatban szerzett ügyesség, hanem a tudás, a kompetencia, a tapasztalat és a gyakorlat válik a sikeres médiahasználat kulcsává. A korábbi trend megfordult: a digitális bennszülöttek technikai jártassága önmagában már nem jelent előnyt. Az okoseszközök helyes használata ma a megfelelő háttértudásra, a kritikus értelmezési képességre és az összefüggések felismerésére épül. Tudás és tudatosság nélkül a mesterséges intelligencia használata könnyen csapdahelyzetet eredményezhet: az információk helytelen értelmezésének, a manipuláció áldozatává válásnak a veszélye fokozódik.
A Médialexikon éppen ebben kíván segítséget nyújtani: azáltal, hogy összefüggéseket tár fel, pontos fogalmakat definiál, és rendszerszemléletet kínál, hozzájárul a tudatos médiahasználathoz és az új technológiai környezet értő kezeléséhez.
Fontosnak tartjuk, hogy a Médialexikon ne csak a médiakutatók, kommunikációs szakemberek, újságírók és döntéshozók számára kínáljon támpontokat, hanem a médiaszakma átfogó kézikönyvévé is váljon. Olyan referenciaművet kívánunk adni az olvasók kezébe, amely a gyorsan változó médiavilágban is iránytűként szolgál.
Törekedtünk arra is, hogy a kötet tartalmát hozzáférhetővé tegyük a szélesebb közönség számára: elsősorban a médiaismereti képzésben részt vevő diákoknak, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak, tanároknak, kutatóknak, kommunikációs és politikai szakértőknek ajánljuk, valamint a szülőknek is, akiknek a digitális korszakban kiemelt szerepük van abban, hogy gyermekeiket a tudatos, kritikus médiafogyasztásra neveljék.
A webbook formájú kötetet évente revideáljuk, folyamatosan fejlesztjük, bővítjük, frissítjük. Ennek során a tartalom rendszeres, széles körű szakmai lektoráláson is átesik. A lektorálási folyamatba hazai és nemzetközi kutatókat, művészeket, médiaszakembereket, kommunikációs szakértőket, valamint a köz- és versenyszféra tapasztalt szereplőit is bevonjuk, ezzel biztosítva a kötet anyagának magas színvonalú, hiteles és naprakész megújulását.
A Médialexikon változatlanul a közjó és a közösségi érdekek képviseletét tartja szem előtt. A manipuláció fogalmát tárgyilagosan értelmezzük. Nem a befolyásolás tényét ítéljük meg önmagában, hanem a mögöttes szándékot, a közvetített tartalmak minőségét és a társadalmi hatásokat elemezzük.
Bízunk abban, hogy a Médialexikon hozzájárul ahhoz, hogy az olvasók tudatosabbakká, kritikusabbakká váljanak a médiafogyasztás során, felismerjék az őket érő befolyásoló hatásokat, és aktív, tájékozott részesei lehessenek a digitális korszak társadalmi folyamatainak.
Antal Zsolt
szerkesztő