A cenzúra meghatározása – a felvilágosodással összefüggő hagyományok miatt – jellemzően negatív felhanggal bír, mivel a fogalmat a szólásszabadsággal állítják szembe. A cenzúra szélsőséges esetben lehet a szólásszabadság korlátja, de lehet a szólásszabadság biztosítéka is, abban az értelemben, hogy a hamis, megtévesztő, kirekesztő és káros információkat kiszűri. A cenzúra feladata, hogy a kommunikációt igazzá (a valóságnak megfelelővé) alakítsa. A cenzúrát ideális esetben egy szakértő közösség alkalmazza a hamis tartalmak kiszűrése és a valós tartalmak kifejezésre juttatásának érdekében. A történelem folyamán gyakran éltek vissza egyes csoportok a hatalmukkal, és a cenzúrán keresztül mesterségesen korlátozták az információ címzettekhez való eljutását.
Egyik fajtája egyszerűen tiltással vet gátat adott tartalmak megjelenésének (pl. Facebook-szűrők), a másik fajtája pedig mesterségesen generált információáradattal akadályozza meg a nem kívánt témák megerősödésének a lehetőségét (pl. homoszexuális tartalmak erőltetése a közbeszédben).
A cenzúra a szólásszabadság vagy a média korlátozása, amelyet általában az állam, de néha magánintézmények vagy egyéb szervezetek hajtanak végre. Célja általában az, hogy eltávolítson vagy elnyomjon bizonyos információkat, gondolatokat, nézeteket vagy a művészet egyes formáit, amelyeket a cenzúrázó fél károsnak, kényelmetlennek, politikailag vagy egyébként is elfogadhatatlannak tart.
Formái közé tartozik a politikai cenzúra, amely a politikai kommunikáció korlátozását jelenti, a morális cenzúra, amely a „társadalmilag elfogadhatatlan” tartalmak, például a szexuális kontent vagy a durva nyelvezet korlátozását jelenti, és a vallási cenzúra, amely a vallási dogmák vagy érzékenységek megsértése ellen lép fel.
A cenzúra mértéke és formája nagyban függ az adott ország politikai és kulturális környezetétől. Egyes országokban, mint például Észak-Koreában, a cenzúra szigorú és átfogó, míg máshol, mint például az Egyesült Államokban, a szólásszabadság alapvető jog, és a cenzúra csak korlátozott körülmények között alkalmazható.
A cenzúra komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel a szólásszabadságról, a demokráciáról és az emberi jogokról. Ellenzői gyakran azt állítják, hogy a cenzúra korlátozza az egyének szabadságát, gátolja a kreativitást és az innovációt, és hatalmat ad az államnak vagy más szervezeteknek az információ és az ötletek elnyomására. Ugyanakkor a támogatói szerint bizonyos esetekben szükséges lehet a közrend, a közérdek vagy a társadalmi normák védelme érdekében.