A centripetális pluralizáció fogalmát Roger Siverstone, majd Csigó Péter médiakutatók a posztmodern kor folyamatainak az ábrázolására alkalmazták. A „középre tartó mozgás” menetében a média elsősorban az átlagembert, az alsóbb rétegeket veszi célba azzal, hogy tömeges érdeklődésre számot tartó szerkesztési-tartalmi megoldásokat kínál fel számára. Kelet-Közép-Európában a centripetális pluralizáció folyamatai érvényesülnek, s hoznak létre olyan felemás tájékoztatási struktúrát, ahol az államról és a közügyekről folyó diskurzust az infotainment, a hagyományos kulturális tartalmakat pedig az entertainment szerkesztési elvei, valamint a médiatulajdonosok gazdasági és politikai érdekei határozzák meg. A komoly és könnyű tartalmak sajátos hibridizációja következtében a kereskedelmi tájékoztatásban nem lehet közszolgálati tájékoztatásról beszélni, mert a tájékoztatás célja a profitorientáció hatására az „átlagember” kiszolgálásával a „népszerű” tartalom előállítása lett, szemben a minőségi tartalomszolgáltatás közszolgálati ethoszával.